Szem-közt
A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete szerint Magyarország egyik húzóágazata lehet a bioetanol-gyártás. A kutatás már öt éve folyik a kukorica hibridek legkülönbözőbb fajtáinak előállítása érdekében. A martonvásári intézmény által rendezett bemutatón a szakemberek saját szemükkel győződhettek meg az eddig elért eredményekről.
A kutatóintézet igazgatója, Bedő Zoltán szerint a hibridek nemesítésében nagy előrelépések történtek mind a bioetanol, mind a biogáz előállítására alkalmas fajták körében. A piaci igények világszerte egyre csak nőnek, így az intézet nagy hangsúlyt fektet ezek kifejlesztésére. Egyre több, szerves alapanyagot használó üzemanyaggyár nyílik már nem csak Európában, hanem hazánkban is, példaként a közeljövőben építendő dunaföldvári üzemet lehetne megemlíteni.
A bioetanol gyártására természetesen nem minden kukoricafajta alkalmas. Az erre a célra termesztett „tengerik" három szempontnak kell, hogy megfeleljenek. Az első a termőképesség, a második a termésbiztonság, a harmadik pedig a belső tulajdonságok (például a keményítőtartalom). A termésbiztonság azt is jelenti, hogy a kukoricaszemek vízleadó képessége igen magas, így a termény hamar beérik, és még ősz elején betakarítható. Mindemellett nem igényel utólagos szárítást sem.
Az elmúlt évek sikereit az is bizonyítja, hogy az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács harminchárom martonvásári kukorica hibrid fajtát hagyott jóvá, amit már több mint tíz országban termesztenek. Ezek között már nem csak bioetanol előállítására alkalmas fajták vannak, hanem a jövő másik fontos üzemanyagának, a biogáznak megfelelő hibridek is. Ezek az üzemek egyelőre csak kisebb számban vannak jelen, de számuk egyre csak nő. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek mellett találhatók, és azok energiaellátására szolgálnak -írja az MTA honlapja. Nyugati szomszédunk, Ausztria már több ilyen üzemet is használ, van, ahol egy egész település gázellátását fedezni tudják a termesztett kukoricából.
Az intézet tehát már nem csak az állati takarmánynak termelt silókukorica terén ért el eredményeket, hanem az ebből nemesített biogáz kukorica terén is. A kutatásokban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kite Zrt., a Gyermely Zrt, valamint a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. is közreműködött, egyesítve az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a gyakorlati alkalmazás előnyeit. Három beltartalmi kukoricatípus nemesítése is folyik, s talán ezek közül a legeredményesebb a Pannon Extra típus, melynek egyik fajtája az MV Toldi azért is érdekes, mert a hibátlan minőség mellett a gabonákban egyik leggyakrabban előforduló méreggel, a fuzárium-toxinnal szemben is ellenálló.
A kutatások a következő években is folytatódni tudnak, hiszen a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázata révén az anyagi háttér egészen 2012-ig biztosított.