Újrahasznosítás római módra
Egy brit kutatás szerint, a rómaiak uralmuk végén Britanniában nagy mennyiségben hasznosították újra az üveghulladékot.
Nem környezettudatosságuk ösztönözte az újrahasznosítást, mindinkább az, hogy a római uralom utolsó évszázadában hiánycikké vált az üveg a birodalom északi végein. Az üvegművesség sikeres iparággá nőtte ki magát abban az időben. A mesterek nem csupán elkészíteni tudták az üvegtárgyakat, hanem ismerték a módját, miként színezzék vagy éppen színtelenítsék műveiket.
Az üveget homokból állítják elő, s attól függően, milyen nyomelemeket tartalmaz, változik a színe. Kis mennyiségű vas hatására például az üveg kékeszöld árnyalata lesz, vas és kén együttes hatására viszont barna. Ennek fényében a világ különböző részeiről hozatott homokkal változatos üvegárút értékesíthettek.
Harriet Foster, a norfolki múzeum és régészeti szolgálat kutatója szerint "A rómaiak azt is tudták, hogyan állítsanak elő színtelen üveget, az alapanyaghoz antimont, vagy mangánoxidot adagolva".
Harriet Foster Caroline Jackson-nal, a Sheffield-i Egyetem kutatójával azt próbálta kideríteni, hogyan állították elő a színtelen üveget a Római Birodalomban az i.sz. század közepétől. Ehhez 128 üvegtárgyból vettek mintát.
A kutatók a nyomelemek meghatározására szolgáló műszeres analitikai eljárást, az induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES) módszerét alkalmazták, amellyel az üveg színtelenítésére alkalmazott adalékokat vizsgálták - írja a mult-kor.hu
Kiderült, hogy a 128 mintából 46 antimont tartalmazott, 13-ban mangánoxidot fedeztek fel, a fennmaradó 69-ben egyaránt előfordult a két vegyület. Az i.sz. 4. század közepére a rómaiak már a mangánoxidot preferálták, az a 69 minta viszont, amelyben egyaránt találtak antimont és mangánoxidot, arra enged következtetni, hogy a 4. században rendszeres gyakorlattá vált az üveg újrahasznosítása - árulkodott a kormeghatározás.