Hosszú távú energiastratégia
Utoljára tizenhét évvel ezelőtt született energiastratégia az akkori kormány részéről. Az idei év végéig elkészül az újabb, 2030-ig szóló, hosszú távú tervezet, amelynek alapját az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság, a gazdaságélénkítés, a versenyképesség és az energiaszegénység képezi.
Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímaügyi helyettes államtitkára a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 110 éves fennállásának alkalmából megrendezett tanácskozáson kifejtette, hogy a stratégia legfontosabb elemei közt van még az infrastruktúra fejlesztés és a regionalitás megteremtése is.
Magyarország 2011 januárjától kezdődő Európai Uniós elnökségi időszakában a fogyasztóvédelem, az energiatakarékosság, valamint az energiaszegénység mértékének csökkentése lesz a legfőbb téma -írja a zöldtech. A helyettes miniszter megemlítette, hogy a kormány saját maga mutat példát, hiszen az önkormányzati, és a középületek energiatakarékossági felújításai már a kezdetüket vették. Emellett a kormány egy internetes „zöld" adatbázis létrehozását is tervezi, amelynek célja a már meglévő információk begyűjtése és hasznosítása lesz. Energetikai szakértői hálózatot fognak létrehozni a közintézmények, a vállalkozások, valamint a lakosság energiafelhasználásának hatékonyság növelése érdekében. A programban még helyet kap a szakképzés, valamint a társadalmi tudatformálás.
A nemzeti cselekvési tervet említette meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Szerdahelyi György, amely 2020-ig rögzíti a megújuló energiaforrásokra irányuló célkitűzéseket. Ezek szerint a tavaly előtti majdnem 52 petajuole energiamennyiséget tíz éven belül több mint duplájára kell emelni. Természetesen ehhez pénz kell, mégpedig nagyjából 1300 milliárd forint. Az energiatakarékosságra 850 milliárdot, a megújuló energiaforrásokra pedig 450 milliárdot kell költeni. Ennek forrása az uniós társfinanszírozás, amely 800 millió forintot jelenthet, a maradékot pedig a szén-dioxid kvóta értékesítésével lehet elérni.
Ezen felül a jövőben a villamos energia törvényt is nagyobb mértékben szeretnék megváltoztatni. Többek között kötelezővé tennék az elektronikus eljárásokat bizonyos esetekben, valamint erőművi befektetők számára az engedélyezési eljárás egyszerűsítését.
