A „forrás" névre keresztelt, hat négyzetkilométer alapterületű város majd húsz kilométerre fekszik Abu-Dzabi központjától, és teljes elkészülte után nagyjából negyvenezer embernek ad majd otthont. Az építési költségek meghaladták a huszonkétmilliárd dollárt. A Masdar Természettudományi és Technológiai Intézet egy részét már sikerült felépíteni, hiszen a városépítés első szakaszában láttak neki. Az intézet egyébként tovább bővül majd, és rengeteg technikai újdonsággal lesz felszerelve.
A könyvtár épülete már messziről jól látható, hiszen íves tetejét napelemek borítják, homlokzatát pedig szinte csak ablakok. Az arab államban igen magas a napsütéses órák száma, így a napenergiát tekintik elsődleges energiaforrásnak. A nyílászárók úgy vannak kiképezve, hogy a fény ugyan áthatolhat rajtuk, de a nap hője nem, így az épület hűvösen tartása mellett a természetes megvilágításról is gondoskodtak. Az építményeken mindemellett a hagyományos, iszlám erkélyek is megtalálhatók.
A Masdar intézet diákjai közül százhetvenen már kipróbálhatták a teljes rendszer működését, sőt, közülük százan a kampuszon is laknak. Ők már ahhoz a nemzedékhez tartoznak, amely a környezettudatos életvitelt és technikákat a tananyag részeként ismerheti meg. A laboratóriumok, valamint az osztálytermek egy négyszögletes, üvegből és fémből készült épületben vannak, pontosan a kampusz közepén. Az épület teteje szintén napelemektől díszes. Az intézet lényegében a saját kísérleteinek lesz a próbaterepe, vagyis a falai között kitalált technológiai újításokat egyből tesztelhetik is a kutatók és a diákok.
Egy másik érdekesség, hogy egy széltorony is épült az egyetem közepén, amelynek segítségével be tudják fogni a szelet, majd egy hatalmas csövön keresztül a torony tetejétől elszállítják az utcák szintjéig, így a gyalogosok számára kellemesen hűvös levegőt képesek biztosítani.