Enyhe túlzás
A Bugatti Veyron Super Sport a világ leggyorsabb és legerősebb szériában gyártott autója, ehhez kétség sem férhet. Már az adatok hallatán is elfog a borzongás, hát még ha vezethetnénk is egyet! Ez a kiváltság azonban csak keveseknek adatik meg...
Hogy egy kicsit felcsigázzuk az érdeklődést, íme néhány érték: a teljesítménye kereken 1200 lóerő, végsebessége 431 km/h, és 1,65 millió euróba kerül. Azt hiszem, ilyen mérvű adatokat még nemigen hallottunk. Már a korábbi Veyron is elég vadnak bizonyult; 1001 lóerő, 407 km/h, 1 millió euró. Ebből a változatból 250 darab kelt el összesen. Az új változat ára tehát jóval borsosabb, nem is beszélve a teljesen karbon borítással rendelkező típusról, amely már 1,85 millió eurót kóstál. Ezt már csak a narancs-fekete fényezéssel ellátott, öt darabban limitált egyedi széria sebességrekorder autói fejelik meg százezer euróval. Még egy-két apróság, és meglesz a kétmillió euró is.
Az új változat kétszáz lóerős teljesítménynövelése egyébként nagy kihívás elé állította a mérnököket. Ezt ugyanis úgy kellett megtenniük, hogy az autóban lévő nyolcezer köbcenti, tizenhat hengeres motor ne szenvedjen kárt, ráadásul hosszú kilométereken is bírja a megterhelést. Éppen ezért a Bugatti új, nagyobb légbeömlőket kapott a többlethűtés miatt, a hűtő kapacitását is megemelték, a töltőnyomást feltekerték 1,5 bar-ra, és a kipufogó végződést négy hatalmas csőre módosították. A négy turbófeltöltő által a motorba préselt levegőhöz azonban üzemanyagot is kell adagolni, így most már négy benzinszivattyú gondoskodik a megfelelő mennyiségű benzin elszállításáról.
A teljesítménynövelés mellett azonban az autó megállításáról is gondoskodni kellett, így erősebb fékeket szereltek fel. Emellett az ajtókat újfajta szénszálas anyagból készítettek, és titán csavarokat alkalmaztak rögzítő elemként. Az eredmény egy ötven kilogrammal könnyebb versenyautó lett.
Természetesen a járműben egy hatsebességes, duplakuplungos, szekvenciális sebességváltómű gondoskodik a pillanatnyi nyomatékellátásról. A 300 km/h-s határt már tizenöt másodperc alatt eléri, százra 2,5 másodpercre, kétszázra pedig 6,7 másodpercre van szüksége az amúgy 1,8 tonnás járműnek. A fékek jól bírják a terhelést, bár egy örökkévalóságnak tűnhet, hogy a háromszázas tempónál padlóféket nyomva a kocsi 7,9 másodperc alatt áll meg. 375 km/h-ig nagyon jól gyorsul, ám ezután már a légellenállás határt szab a paripáknak.
Csak érdekességként említenénk meg, hogy az átlagos üzemanyag fogyasztása 23,1 liter környékén mozog száz kilométeren, a szén-dioxid kibocsátása pedig 539 gramm minden egyes kilométeren. De hát ki nézi ezeket egy ilyen járgánynál?