Transzeurópai terv
Képzeljük csak el, hogy nyaralásképpen a görög tengerpartra szeretnénk elutazni. Meg kell tervezni az útvonalat, kell a GPS, esetleg még a térképre is szükség lehet. Ez a probléma megoldódni látszik a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) program által.
Magyarország is csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, melyet a Balti- , és az Északi-tengert összekötő úthálózat fejlesztése érdekében hoztak létre. Schváb Zoltán, a közlekedési tárca helyettes államtitkára a lengyelországi Lancutban aláírta a Via Carpatia nevű kezdeményezés támogatását szorgalmazó nyilatkozatot. A dokumentumot Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Litvánia képviselői írták alá. A tervezet lényege, hogy a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő, észak-dél irányú, gyorsforgalmú folyosót hozzanak létre, megkönnyítve ezzel a közlekedést, valamint az áruszállítást.
Az államok úgy gondolták, hogy végre építenek egy olyan utat is, amely nem a nyugat érdekeit szolgálja, hanem Európa közép, és keleti államainak gazdasági fellendítését szolgálja. Az aláíró országok a dokumentumban leírtakban vállalják, hogy elsőbbségként kezelik az útvonalhoz kapcsolódó fejlesztéseket, és masszív együttműködésükkel megpróbálják elérni, hogy az út a teljes hosszában bekerüljön az európai uniós TEN-T programba.
Természetesen az útvonal nem csak logisztikai szempontból fontos országunknak, hanem a gazdaság élénkítését is szolgálja. Az országok ugyanis így sokkal élénkebben kereskedhetnek egymás közt, ráadásul az idegenforgalmi bevételek is növekedhetnek. Schvábi Zoltán azt is kiemelte, hogy Magyarországnak szoros érdeke fűződik a tengeri kikötőket összekapcsoló, gyors és korszerű útvonal kialakításában.
Hazánk a partner országokhoz képest már előrébb tart a pálya kivitelezésével kapcsolatosan, hiszen a Via Carpatia Magyarországot átszelő szakaszának nagyjából már fele készen is van. A Debrecent Miskolccal összekötő autópálya, vagyis az M30-M3-M35-ös szakasz már át van adva a forgalomnak. Igaz, a másik fele még hátra van, ám a közlekedési tárca szerint mindkét irány kibővítését tíz éven belül uniós forrásból lehetne fedezni.