Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs vezetője elmondta, hogy Budapest agglomerációjával kapcsolatos elővárosi és városi közösségi közlekedés szerepének növelése, valamint a szolgáltatások színvonalának emelése stratégiai fontosságú célnak minősül. Talán az egyik legfontosabb közlekedési forma ebben az esetben a vasút, éppen ezért az infrastruktúra fejlesztés szempontjából először a kötött pályás közlekedés korszerűsítése lehet a cél. Számítások ugyanis azt mutatják, hogy a jövőben akár harminc százalékkal is megnövekedhet ezen közlekedési forma igénybevétele, ám a növekedés egyik alappillére a közösségi közlekedés hatékony fejlesztése.
A szakember azt is elmondta, hogy nem csak a meglévő vonalak és az azt kiszolgáló létesítmények korszerűsítése az egyetlen feladat, hanem a ráhordási létesítmények, azaz a P+R, B+R parkolók fejlesztése és bővítése is kulcsfontosságú szempont.
Az elővárosi vasútvonalak fejlesztésének előkészítése már folyamatban van. Először az utasforgalmi létesítmények akadálymentes megközelítését készítik elő, s csak azután haladnak a ráhordás feltételeinek, valamint a mai igényeknek megfelelő infrastruktúra kialakítása felé. Az első, felújított vonal a Budapest (Kőbánya-Kispest)- Szolnok pályaszakasz lesz. Itt P+R parkolókat, buszfordulókat, taxiállomásokat, valamint kerékpártárolókat alakítanak ki, a meglévő utas tájékoztatási rendszereket kibővítik, valamint újakat szerelnek fel. Nagy gondot fordítanak a leginkább baleset veszélyes vasúti átjárók korszerűsítésére, több helyen is a szintbeli keresztezéseket külön szintűvé alakítják. Természetesen a tervezés keretein belül a műemlék és műtárgy jellegű épületek, valamint eszközök védelmét is felülvizsgálják.
Az előkészítés során először a kivitelezési terveket készítik elő, majd engedélyeztetési eljárásokat folytatnak. Készítenek környezetvédelmi hatástanulmányt, megszerzik az építési és környezetvédelmi engedélyeket. A tendertervek átadási határideje 2012 májusának vége. A beruházás előkészítése egyéb fejlesztési programokkal karöltve folyik, ezekre a Közlekedési Operatív Program keretein belül összesen mintegy 4,8 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek tizenöt százalékát hazai forrásból, a maradék nyolcvanötöt pedig az uniós strukturális alapokból fedezik.