Nyolc éven keresztül fejlesztette autóját a kínai férfi, mégpedig igazi, sufni-körülmények között. Az összeg, amit a két prototípusba invesztált, tizennégymillió forintra rúg. Ne gondoljuk, hogy versenyre kelhet egy gyári fejlesztésű elektromobillal, mármint ami a szépséget illeti, de a cél szentesíti az eszközt, úgyhogy nem számít az egyes CV érték. A teljesen szén-dioxid mentes jármű napelem cellákat használt az akkumulátorok töltésére, ám az első prototípus csak néhány kilométert volt képes megtenni, azt is csak napos időben. Átlagosan negyvenöt kilométeres sebességgel tudott mindez alatt közlekedni.
Röviddel ezután Shungui úr elkészítette a második prototípust. Éppen a rövid hatótávolság miatt beépített egy „távolság-hosszabbítót", mégpedig akkumulátor formájában. Természetesen a napelem cellák az autó tetején, valamint a motorháztetőn megmaradtak, hiszen ennyivel is többet képes megtenni az autó. Ezzel a megoldással már hatvan kilométeres sebességgel döngethetett végig Jingjiang utcáin, sőt a települést meg is kerülhette, hiszen az egyetlen töltéssel megtehető kilométerek száma negyvenre emelkedett. Igaz, a felhős ég még mindig befolyásolta a futásteljesítményt, de már sokkal kevésbé.
A tesztek után a kínai férfinek újabb ötlete támadt; mi volna, ha még több akkumulátort építene be az autóba? Ezt is ki kellett próbálnia...
Most ott tart, hogy a teljes kisülésig megtehető távolság 240 kilométer, ráadásul, ha süt a nap, akkor ez tovább növelhető. Shungui úr éppen egy harmadik prototípuson dolgozik, amely már jobban fog hasonlítani egy autóhoz, és a légellenállási értékei is sokkal kielégítőbbek lesznek. Állítása szerint a harmadik prototípusra már sokkal kevesebb időt kell számolni, mint az elsőre, hiszen a technika már megvan, csak be kell építeni.
Éppen az ilyen fejlesztések viszik előre a világot, és mint látható, kisember is képes, ha nem is égbekiáltóan nagy lépéssel, de néhány centiméterrel tenni a környezetéért.