És mégis mozog a Föld…
Világunk felettébb szeszélyes és törékeny. Vigyáznunk kell környezeti értékeinkre, mert könnyen tönkre tehetjük őket, még a megújuló energiaforrások kiaknázásával is. A geotermikus energiát egyre többen használják szerte a világon, ám ez több problémát is felvet.
Az olyan országokban, mint Guatemala, elég gyakori a vulkáni tevékenység. Éppen ezért hőből van elég, és nem is kell olyan mélyre fúrni érte. Az olajfüggőséget csökkentendő, már Nicaraguában és Costa Ricán is használják azt a módszert, melyet most a közép-amerikai ország szintén bevet ennek érdekében. A kormány ugyanis adókedvezményekkel támogatja azokat a vállalkozásokat, akik geotermális erőművek segítségével állítanak elő elektromos áramot.
Az izraeli tulajdonban lévő erőmű a nemrég kitört Pacaya vulkán közelében van, és a tűzhányó alatt ötszáz méterrel lévő 175 Celsius fokos meleget hozzák fel gőz formájában. Ez az erőmű ugyan csak húsz megawattos kapacitással rendelkezik, de a cég további erőműveket kíván létesíteni, ezzel ezer megawattra növelve az összteljesítményt -írja a piac és profit. A kormány azonban ennek háromszorosát szeretné elérni két éven belül, éppen ezért azzal számolnak, hogy 2022-ben már az ország energiaellátásának hatvan százalékát fedezni fogják a geotermikus erőművek.
Az Egyesült Államokban már száz geotermikus energiaprojekt részesül állami támogatásban, és bár nem annyira pörögnek az események, mint a nap- és szélenergia szektorban, mégis versenyképesnek tartják a szén alapú energiahordozókkal szemben. Természetesen a Föld vízkészletét nem akarják kiszipolyozni, így nem a forró vizet hozzák felszínre, hanem hideg vizet fecskendeznek a mélybe, ami így felhevül, majd gőz formájában felszínre jön. A vízfelhasználás így minimalizálható, és a víz többször is felhasználható. Ezt a gondot tehát már megoldották.
Problémát jelenthet viszont az, hogy a fúrások földrengéseket okozhatnak. Svájcban ugyanis az egyik, Bázel környéki projektben hasonló (EGS) módszerrel nyernek energiát a földből, mint Amerikában. Lényege, hogy hatalmas nyomással zúzzák szét a kőzeteket öt kilométer mélyen, és a több száz fokos gőzt egy másik lyukon felszínre engedik, ebből pedig áramot állítanak elő. Nemrég azonban 3,4 -es földrengés rázta meg a várost, 8,4 millió dolláros kárt okozva. A projektet leállították, mert a következő harminc évben akár 170 hasonló földmozgást okozott volna az erőmű.
Levonták tehát a tanulságokat, miszerint nem szabad nagyvárosok közelében fúrni, sőt, tektonikus törésvonal mentén sem szerencsés. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium ezért a projektek támogatásának egyik feltételéül jelölte meg, hogy az erőműveknél szenzorokat kell felszerelni, és azzal vizsgálni a legapróbb földmozgásokat is.
