Nem lesz Mikulás?
A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó Finn-magyar napok programsorozat keretén belül finn és magyar tudósok a globális felmelegedés hatásairól és a lehetséges megoldásokról tartottak megbeszélést.
A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Kroó Norbert elmondta, gyorsan változó világunkban a megfelelő tudással rendelkező, kreatív munkaerőre van szükség, így értelemszerű, hogy a tudomány is nagy változásokon megy keresztül. A kutatások, fejlesztések egyre inkább a nemzetközi együttműködések eredményeiként születnek. Kiemelte, hogy a következő ötven év legégetőbb problémáját az éhínség, a biztonság, a vízhiány, az energiagazdálkodás, valamint a környezetvédelem jelenti. Olyan technológiákra lesz tehát szükség, melyek megoldásokat kínálnak a felsorolt problémákra.
A Finn Környezettudományi Intézet egyik munkatársa elmondta, az idei nyáron még soha nem tapasztalt hőmérsékleti értékeket mértek, helyenként a meleg a harminchét Celsius fokos értéket is meghaladta. Ez a meleg akár a fehér karácsonyokat is meghiúsíthatja az országban -írja az MTA. A globális felmelegedés jelenthet jót is, de rosszat is, hiszen az eddig mezőgazdasági termelésre nem alkalmas dél-finn vidékek most már képesek lesznek agrártermékek előállítására. A problémát az jelenti, hogy a kártevők, valamint az élősködők könnyen elszaporodhatnak, és veszélyt jelenthetnek az állatok, és közvetetten az emberek számára is. Ráadásul az olyan fókafaj, amelyik a hóba építi a fészkét, a meleg telek hatására akár ki is pusztulhat.
Európa déli részén csapadékhiány várható, míg az északibb területeken heves esőzéseket jósolnak. A forróság miatt több haláleset előfordulhat. A finn kutató szerint az alternatív energiaforrások kiaknázásával jelentősen csökkenthetőek lennének a kedvezőtlen folyamatok.
A találkozón részt vett az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Bozó László is, aki szerint a WMO 2009-es jelentéseiből már egyértelműen kiderül, hogy globális felmelegedésről beszélhetünk, hiszen a légkör hőmérséklete az elmúlt néhány évtized során folyamatos emelkedést mutat. Már százötven éve tartó méréssorozatból kitűnik, hogy Magyarországon az utóbbi évek voltak a legforróbbak, mind a négy évszakot tekintve. Ő is azt vallja, hogy északon nagyobb esőzésekre, délen pedig szárazságra lehet majd számítani, ám mivel hazánk pont a határvonalon fekszik, egyelőre nem lehet megjósolni, melyik irányba tolódik el a klímánk.
Egy azonban már egészen bizonyos, mégpedig az, hogy egyre nagyobb áradásokkal kell számolnunk. A klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére tett intézkedésekben pedig egész Európának a finn példa mutathat irányt, hiszen az uniós országok közül Finnország költi a második legnagyobb összeget kutatás-fejlesztésre. Idén a Finn Tudományos Akadémia 384 millió eurós összeget fordított a kutatási projektek támogatására.