A vörös is lehet zöld
London olyan lenne a piros, emeletes buszai nélkül, mint Párizs az Eiffel torony nélkül. Minden nagyvárosnak kell, hogy legyen legalább egy olyan ismertetőjegye, amely csak rá jellemző. Most végre lecserélik a leharcolt darabokat.
Az emeletes buszok London utcáin először 1956. február 8.-án jelentek meg. Olyan jellegzetességévé váltak a városnak, mint a Tower Bridge, vagy a Big Ben. A hátul nyitott, vörösre festett buszok az évek folyamán nem csak a londoniak millióit szállították nap mint nap munkába, de a turistáknak is hatalmas élményt nyújtottak. A szállítandó tömeg egyre csak nőtt és nőtt, a tumultus és a kapkodás miatt a hátsó, nyitott faron történő be- és kiszállás egyre balesetveszélyesebbé vált. Ezért minden egyes járatra fel kellett venni egy embert, aki ügyel a rendre a busz hátuljában. Ez azonban nagyon megdrágította a közlekedést, így öt évvel ezelőtt mindennek vége szakadt. A trendi jármű eltűnt London utcáiról.
Az emeletes buszokról beszélt mindenki; hiányolták a hatalmas vasszörnyet a
z utcákról. Az északír Wrightbus tehát tervezett egy huszonegyedik századi szállítóeszközt, ami szintén vörös és emeletes, ám sokkal biztonságosabb elődeinél. Nem is beszélve arról, hogy alacsony padlózatú, háromajtós, és a középsőnél a tolószékkel közlekedők is könnyedén be tudnak szállni. A vezető döntheti el, hogy éppen melyik ajtót nyitja ki a fel-, és leszálláshoz. Így már nincs szükség többé második személyre, a vezető minden feladatot el tud látni. Természetesen azért fel-felbukkannak ellenőrök is a járművön.
A következő évben már tesztbuszok fogják szaggatni London aszfaltját, ugyanis a 2012-es, nyári olimpiai játékokra már teljes flottával szeretne megjelenni a brit közlekedési vállalat. Ez a járműpark több mint száz ilyen járművel fog kibővülni. Az új buszokon negyven ülőhely található csak a felső szinten, így összesen nyolcvanhét utas tud ülve utazni a járatokon.
A járművet úgy tervezték, hogy biztonságos szállítási jellemzői mellett még környezetbarát és takarékos is legyen. A dízelmotor mellett ugyanis elektromotor is helyet kapott a hatalmas járműben, így eddig ez a legnagyobb hibridjármű, ami London utcáit rója. Ráadásul így negyven százalékos megtakarítást értek el a fogyasztás terén a tisztán dízelüzemű járművekhez képest, így a buszok beérik huszonnyolc literrel száz kilométerenként. Ez hatalmas fejlődést jelent a főváros tömegközlekedésében, még akkor is, ha egyetlen busz ára 355 ezer euro környékén mozog.
A hibrid buszokkal London teljesítette a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásokat. Természetesen a vonalakon közlekedő buszok között hat darab Volvo B5L is található, melyek szintén hibrid hajtással rendelkeznek, így huszonöt százalékos üzemanyag megtakarítást érnek el tisztán dízel társaikkal szemben.
Reméljük Budapestnek nem a negyvenéves Ikarusok lesznek a jelképei, melyek szétrozsdállott karosszériája, valamint a tájat sejtelmes ködbe burkoló motorja igazi „élményt" nyújt a nagyon-nagyon drágán utazni kívánó turisták számára.