Vízhiány
A globális felmelegedés jelensége létezik. Sokak szerint mi, emberek okozzuk, sokan pedig a Föld általános folyamataként tartják számon. Bárhogyan is legyen, a melegedés egyre inkább érezteti hatásait, egy tanulmány pedig rávilágít, hogy hazánk legnagyobb folyójának vízhozama drasztikusan csökkenni fog.
A Németországban kivitelezett GLOWA projekt megállapítása szerint a Duna vízhozama a következő évtizedekben jelentős mértékben, akár harminc százalékkal is csökkenhet. A jövő vízkészletének takarékosabb felhasználására indított tervezet ugyanis egy tanulmányban boncolgatja a témát. A problémát nem csak Bajorország fogja megérezni, hanem a folyó középső, illetve alsó szakaszán elhelyezkedő országok, azaz Magyarország is.
A Duna felső szakaszán már most jól látszanak a klímaváltozás hatásai a folyó vízhozamára. A vízállás hosszabb távú csökkenése elsősorban az alpesi gleccserek csökkenése miatt lesz mérvadó. A felmelegedés hatására természetesen a növényzet is meg fog változni, ezzel egyidejűleg pedig a mezőgazdasági termelés is, ezek pedig szintén hatást gyakorolnak a lefolyó vizek mennyiségére. Ezek a problémák már napjainkban jelentkeznek, gondoljunk csak az országunkat sújtó árvizekre, hatalmas viharokra és a télre jósolt bőséges havazásra. Fel kell tehát készülni a vízkészleteink ésszerű felhasználására, és tanulmányoznunk kell a globális felmelegedés okozta hatásokat.
A GLOWA projekt elsősorban arra kereste a választ, hogy mekkora mértékben fog változni a Duna vízellátása, és az aszályos években milyen lesz a vízhozam. Ezt természetesen rengeteg tényező befolyásolja; többek között megemlíthetjük, hogy a vizsgált területen a következő években akár 3,5-16,5 százalékkal is csökkenhet a lehullott csapadék mennyisége, a középhőmérséklet pedig akár három Celsius fokkal megemelkedhet. Így a párolgás 10-25 százalékkal megnőhet, tovább csökkentve a vízhozamot.
Az Alpok hótakarója a hőmérséklet emelkedésével szintén csökkeni fog, vagyis nem lesz állandó a lefolyó vizek mennyisége. Természetesen ez nem csak az ivóvízkészleteket veszélyeztetik, hanem a vízi szállítást, valamint a vízi energiatermelést is nagymértékben akadályozhatják. Mivel a kisebb mennyiségű víz jobban fel tud melegedni, így a vízzel hűtött erőművek kapacitása csökkenhet -írja a WWF. A mezőgazdaság, illetve a turizmus is nagyobb veszteségeket könyvelhet majd el magának.
A Duna bajorországi szakaszán előre jelzett változások sokszorosan jelentkezhetnek majd a középső, illetve alsó szakaszokon, hiszen a jelentések szerint akár harmincöt százalékkal is csökkenhet a vízhozam. Ez nagyjából azt jelentené, hogy a felső szakaszon a jelenlegi 1450 m³/s-os hozam 1000-1300 m³/s-osra változna, hazánkban pedig a jelenlegi 2200 m³/s-os mennyiség 1500 m³/s-ra csökkenne. Ez valóban drasztikus változásokat idézne elő amúgy sem éppen gazdag országunkban, tehát jól fel kell készülnünk az előttünk álló évek esetleges vízhiányára.