Ismét volt EP-gyűlés
Minden évben rendezvényt tart az Európai Parlament. Idén a szénhidrogén alapú tüzelőanyagok kiváltásának magoldásairól tartottak előadást, melyen jelen volt az Amerikában élő, Nobel-díjas tudós, Oláh György is.
A kémia területén végzett kutatatásai alapján díjazott szakember irányvonala a metanol alapú gazdaság kiépítése felé mutat. A rendezvény témája, az alternatív források kiaknázásának megoldásai és az olajmentes jövő éppen egybevág a tudós eddig kifejlesztett technológiáival. A metanol ugyanis nagyon jó hajtóanyag lehet, hasonlóan a benzinkutaknál kapható társához, az etanolhoz.
A megoldás lényege, hogy a Föld légkörében nagy mennyiségben felhalmozott üvegházhatású gázt, vagyis a szén-dioxidot ki kell vonni, majd kémiai eljárásokkal metanollá kell alakítani. Az átalakítás céljára nem csak ez a gáz, hanem minden szén alapú vegyület alkalmazható. A technológia egyetlen problémáját az energiaigény jelenti. Az ugyanis igen magas, így nagy terhelést okozhat az áramszolgáltatónak. Éppen ezért az eljárást éjjel végeznék, hiszen akkor nincsenek leterhelve az erőművek, vagyis lényegesen több áramot állítanak elő, mint amennyire a lakosságnak szüksége van.
Oláh György elmondta, hogy ezt a technológiát a világ számos országa használja már, ráadásul ipari méretekben. Főként az ázsiai államok, köztük elsősorban Kína, Indonézia, Japán és Malajzia is. Hogy miért? Nagyon egyszerű a válasz. Az országok nem állnak túl jól a fosszilis energiahordozók tekintetében, éppen ezért valamilyen alternatív megoldásra kell hagyatkozniuk. Hatalmas összegű befektetésekről van szó, legfőképpen a legnépesebb országban, Kínában. Az állam ugyanis már több ilyen erőművel rendelkezik, és még legalább száz hasonlót szeretne megépíteni, hogy biztosítsa az ipar, illetve a lakosság számára az energiaellátást. A beruházások összértéke meghaladja a 145 milliárd dollárt.
Az Európai Parlament rendezvényén természetesen rengeteg szakember részt vett, többek között a parlamentek befolyásos tagjai, pénzügyi és gazdasági szakemberek, energiaipari és közlekedési képviselők. Segítségükkel nem csak a tudományos hátteret sikerült megvitatni, hanem a kialakításhoz szükséges anyagi megoldásokat, gyakorlati megoldásokat, valamint a politikai hátteret is.
Kína most is leelőzte Európát, hiszen kontinensünkön egyelőre egyetlen ilyen erőmű üzemel, az is csak kísérleti projekt jelleggel, ráadásul Izlandon. Mi még csak ismerkedünk a technológiával, és még rengeteg időnek el kell telnie ahhoz, hogy elérjük az ázsiai ország jelenlegi szintjét.
