Zöld tanúsítványrendszer
A norvég minisztérium sajtóközleményében elhangzott, hogy Norvégia és Svédország két éven belül közös tanúsítványrendszert és erre épülő piacot hozna létre a megújuló energiaforrások részarányának növelése érdekében.
A két ország képviselője, Terje Riis, norvég energiaügyi, valamint Maud Olafsson, svéd vállalkozásügyi miniszter megállapodott, hogy közös erővel hozzák létre a tanúsítványpiacot, mely a megújuló energiaforrások alkalmazásának részarányára vonatkozik. A norvég miniszter elmondta, hogy országuk csatlakozik a hét évvel ezelőtt életbe léptetett, svéd villamos energia iparban kialakított tanúsítványrendszerhez. A két állam ötven-ötven százalékos elosztásban szolgáltatná a tanúsítvány kereskedelem alapjaként szolgáló, zöld forrásból keletkezett energiát, amelynek mértéke tíz éven belül meghaladhatja a huszonhat terrawattórát.
Az alternatív energiaforrásokra alapozott, piaci alapokon működő tanúsítványrendszer lényege, hogy az energiapiacon az energiatermelők, valamint a fogyasztók tanúsítványokkal kereskednek. Az adott ország energiaügyi hatósága a termelőknek tanúsítvány kibocsátási jogot adhat (természetesen a megújuló energiatermelésüknek arányában), amiért hozzájárulnak az adott állam megújuló energia előállításához.
A kereskedelem úgy indul majd be, hogy a szolgáltatóknak, valamint a fogyasztóknak tanúsítványokat kell majd vásárolniuk ahhoz, hogy bizonyítani tudják, az általuk szolgáltatott vagy felhasznált energia legalább egy része zöld energiaforrásokból származik.
A közlemény arra is kitér, hogy a tanúsítványrendszer segítségével ott lehet megvalósítani az energiatermelést, ahol az a legjobban kivitelezhető. Természetesen minden országban, mely csatlakozik a kezdeményezéshez, önmagától értetődően be fog indulni a zöldenergia termelésének növekedése. Mivel a megújulók részaránya is emelkedni fog, sokkal versenyképesebb lesz az energiapiac, így több szereplővel bővülhet ki, ez pedig az árak stabilizálódásához vezethet.
A két kezdeményező állam továbbá megállapodott arról, hogy a jövőben tovább fogják bővíteni a zöldenergia termelésük kapacitását, vagyis az adottságoknak megfelelően Norvégia szél és vízierőműveket, Svédország pedig szintén szél, illetve bio-erőműveket telepítene. Ha jobban szemügyre vesszük a két ország gazdaságát, láthatjuk, hogy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó beruházások nagyban növelik az ország versenyképességét, vagyis motorként üzemelnek, hiszen a foglalkoztatások száma folyamatosan növekszik, a munkanélküliség pedig csökken. Talán egyszer hazánk is képes lesz ilyen mértékű megújulást véghez vinni, bár erre egyelőre kicsi az esély.
