A nagyobb távolságok gyors áthidalása mindig is foglalkoztatta az embereket, így már a tizenkilencedik században készítettek sebességrekorder gőzösöket. Persze ezekre a sínek, valamint a vasúti pálya kezdetlegessége miatt nem úgy kell gondolni, mint valami szupergyors vonatra, ezek inkább csak önmagukban, vontatmány nélkül voltak képesek nagyobb sebességek elérésére.
A technika egyre inkább fejlődött, a gőzösöket leváltották a motorvonatok és a villamos üzeműek. Ezek között már szép számban akadnak olyanok, melyek a mérnöki csúcsteljesítmények felső határait súrolják, innen már csak a technika fejlődésével, új anyagok alkalmazásával lehet tovább lépni. A megoldások tárháza szinte végtelen. Van, aki nagy teljesítményű motorokat alkalmaz, van, aki a súrlódást csökkenti minimálisra (japán mágnes-vasút). Egy azonban minden esetben azonos, mégpedig a cél. A világ leggyorsabb vonatát elkészíteni nagy dolog.
A kínai vasútügyi minisztérium bejelentette, hogy a Peking és Sanghaj közötti szerelvénye minden eddigi sebességrekordot megdöntött. Nem számít dicsőségnek, hiszen a korábbi rekordot is ez a vonal tartja. A legújabb fejlesztésű vonat elérte a 486,1 km/h-s sebességet, feladva ezzel a leckét a többi vasútépítő cégnek. Sokan azt gondolnánk, hogy már hallottunk ennél nagyobb sebességről is. És valóban. Mi is jártunk a Francia Vasúttörténeti Múzeumban, ahol ki van állítva a TGV vagyis a Train á Grande Vitesse (nagy sebességű vonat), amellyel már sikerült elérni az elképesztő 574,8 km/h-s sebességet is. A két vonat között azonban nagy a különbség. A TGV ugyanis nagyobb kerekekkel, erősebb motorokkal, valamint speciális pályán közlekedett, ráadásul rövidített szerelvény volt. A kínai vonat viszont hagyományos síneken szériaszerelvényként döntötte meg a világrekordot.
Hazánkban sajnos ennek éppen ellenkezője szokott megvalósulni, a negatív világcsúcsot szinte biztosan mi tartjuk, ugyanis egyszer már sikerült megtennünk kilencven kilométert három óra negyvenöt perc alatt úgy, hogy nem baleset okozott problémát.