A növények tudnak valamit
Részben a napelemek fogják átvenni az erőművek által szolgáltatott elektromos energia előállításának feladatát a jövőben. Ehhez azonban olyan modulokra van szükség, melyek nem öregszenek el idő előtt, vagyis visszahozzák az árukat. Úgy tűnik, erre is meg van a megoldás.
A napelemekkel egyelőre három probléma van. Kicsi a hatásfokuk, gyorsan öregszenek, valamint az, hogy drágák. Folyamatosan folynak a fejlesztések, méghozzá egyre gyorsított ütemben. Hallottunk már hatásfoknövelő festékanyagokról, rugalmas napelemekről, molekulákról, melyek átalakítják a fényt. Ez utóbbi továbbfejlesztett változatáról lesz szó.
A Massachusets Institute of Technology (MIT) már nem ismeretlen intézmény a számunkra. Rengeteg új ötlettel, fejlesztéssel rukkolnak elő, igaz, egyelőre mind-mind csak prototípus stádiumban van. A mostani kísérletük is a napelemekről szól, ám talán eddig ez a legérdekesebb mindközül. Olyan molekulákat fedeztek fel, melyek csoportba rendeződve képesek megkötni a fényt, és elektromos áramot kibocsátani. A molekulák átrendeződése önmaguktól megy végbe, vagyis saját magát létrehozó napelemként említhetjük.
A növényektől nyerték az ötletet, hiszen ők képesek megkötni a fényt, mégpedig a fotoszintézis során. Ezt egy mesterséges eljárás segítségével lemásolták, persze előbb fel kellett fedezniük az anyagokat. Így most már léteznek olyan molekulák, melyek csoportba rendeződve megkötik a napfényt, valamint léteznek olyan anyagok, a foszfolipidek, melyek a molekulákat képesek egyetlen egységgé összekötni, és olyan karbon nanocsövekké összeállni, melyek vezetik az elektromos áramot. A csövek tehát elvezetik azt, amit a molekulák a fényből termelnek.
Egy másik nagyon fontos felfedezés, hogy a molekulák egyéb vegyületek hatására képesek lebomlani, majd egy eltávolító -lényegében szűrő - eljárás után az apró részecskék újból összeállnak, és termelik az elektromosságot. Ez azt jelenti, hogy bármikor kikapcsolhatjuk a napelemet akár permetezéssel is, majd szűréssel újra visszakapcsolhatjuk. Emellett a MIT tudósai arra is rájöttek, hogy valahányszor lebomlasztották, majd újraépítették a molekulahalmazokat, az elektromos energiatermelésük hatásfoka egyáltalán nem csökkent, vagyis nem öregszenek, ellentétben a hagyományos napelemekkel.
A növények tehát megadják a választ arra, hogy miképpen lehet a legtökéletesebb napelemeket előállítani. Képzeljük csak el, hogy a boltban vásárolunk néhány liter folyadékot, majd a falra permetezzük, és máris kész a napelem. Van ennél egyszerűbb megoldás?
