Nem mindenkinek sikerült
Úgy tűnik, az idei év sem volt életképesebb a tavalyinál, legalábbis ami a MÁV-ot illeti. A 2010-es esztendőt ugyanis negyvenmilliárd forintos veszteséggel zárta a részvénytársaság.
Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta a december 21-én lezajlott évértékelő rendezvényen, hogy a vasúttársaság hosszú távú stratégiáját nem néhány évre, hanem néhány évtizedre előre kell megtervezni. Ennek érdekében a társaság az új Széchenyi-terv segítségével 2030-ig szóló, összetett programot kíván elkészíteni.
Az előremutató stratégiai program szerint a vasút vezetősége öt, tíz és húsz éven belül végrehajtandó feladatokat fog megfogalmazni. Természetesen a legfontosabb feltételek között említik meg azt is, hogy a kormányoknak a kötöttpályás közlekedést kell előnyben részesíteni annak érdekében, hogy a vasút ismét fejlődőképes lehessen. Emellett a közösségi közlekedés résztvevőivel összhangba kell hozni a vasúti közlekedést, hiszen az összhang teremtheti meg a hosszú távú működésbiztonságot, és természetesen ösztönzőleg hat az eddig gépkocsival dolgozni járók utazási szokásainak megváltoztatására is.
Az elnök-vezérigazgató megemlítette, hogy amíg a MÁV Zrt. 43,1 milliárd veszteséget könyvelhet el az idei évben, addig a MÁV-START Zrt. 211 millió forint, a vontatásokat végző MÁV-Trakció Zrt. 1,64 milliárd forint, a járműkarbantartással foglalkozó MÁV Gépészet Zrt. 107 millió forint mérleg szerinti nyereséget ért el. Idén a MÁV Zrt huszonhárommilliárd forintos költségtérítésben részesült, és tízmilliárd forintnyi kötvénymennyiséget bocsátottak ki állami garanciával, így remélik, hogy az ebből befolyó összegek még az ünnepek előtt forrást jelentenek a cég számára.
Hitelből van bőven. Szarvas Ferenc szerint első lépésként a működés okán felvett 190 milliárdos hitelt kellene visszafizetni, és csak azután foglalkozni az eszközfejlesztésekre kért 110 milliárdos hitellel. Természetesen ez önerőből szinte lehetetlen lenne, így csak az állam segítségében bízhatnak. A hitelek visszafizetése öt-nyolc év alatt történhetne meg, ha a magyar állam segítene a bajba jutott közlekedési vállalaton. Ez azonban - úgy tűnik - egyelőre várat magára, hiszen az egyre növekvő költségvetési hiányból nem hogy többet, hanem inkább kevesebbet tudnak csak fordítani a vállalat kisegítésére.