Urbanizált melegvíz
Az urbanizáció hatása nem minden esetben káros. A hatalmas épületek, a nagy, egymáshoz közel eső területek egyre jobban beépülnek, a város terjeszkedik. A jó hőszigetelés miatt pedig a talajvizek hőmérséklete egyre csak emelkedik, így pedig fűtésre is alkalmassá válnak.
Kutatók eredményeiket az Environmental Research Letters szaklapban jelentették meg. Ilyen irányú kutatásokról eddig még nem igazán lehetett hallani, ám úgy tűnik, érdemes lehet ebbe az irányba is fejleszteni. Az évek múlásával, a nagyvárosok bővülésével ugyanis egyre növekszik a városok alatt elhelyezkedő vizek hőmérséklete.
A változást a kutatók nagyon jó szemmel nézik, hiszen a nagyobb hőmennyiséggel akár a komplett várost több évre is ki lehetne fűteni. A németországi Karlsruhe-i Technológiai Intézet kutatásai szerint a városok talajvízkészleteinek hőmérsékletnövekedése akár az öt Celsius fokot is meghaladhatja a környező területek vízkészleteihez képest. Ez hatalmas különbség egy hőszivattyús rendszert figyelembe véve. A melegedés okozói legfőképp a hatalmas, egymáshoz közel épült épületek, hiszen a környezetre gyakorolt elszigetelésük kiváló. Ezen felül figyelembe kell venni a közlekedést, a gyárkomplexumokat és a természetes erőktől elhódított földterületeket.
A tudósok hatalmas lehetőséget vélnek felfedezni ebben a változásban. Egyesek úgy vélik, a nagyobb városok alatt hatalmas mennyiségű hőforrás található, amelyeknek csak két Celsius fokkal lecsökkentett hőmérsékletével akár Budapestet is több évre el lehetne látni hőenergiával, nyáron pedig ugyanezt hűtésre is fel lehetne használni. Az akkora városok, mint a japán főváros, Tokió, vagy a kínai Sanghaj akár több tíz évre elegendő energiát kapnának az alattuk fekvő vízkészletekből.
A kutatók úgy vélik, mivel az urbanizáció egyre gyorsabb ütemben növekszik, így a talajvizek hőmérséklete is egyre nagyobb mértékben emelkedik. Ezt pedig mindenképpen ki kell használni, hiszen ingyen energiáról van szó, méghozzá akár több évtizedre is elegendőről.
A terveknek azonban két nagyobb gátja van. Az egyik a hőszivattyús rendszerek kiépítésének anyagi és környezetvédelmi problémája. Hatalmas telepekre volna ugyanis szükség a komplett város kifűtéséhez, ez pedig ökológiai egyensúlyvesztéshez is vezethet. Ráadásul a kiépítése is drága, senki sem tudja, hány évig működhet és mikorra térül meg. A másik problémát pedig a vízkészletek folyamatos, egyre csak növekvő tendenciát mutató csökkenése jelenti. Ha nincs víz, akkor fűtés sem lesz.
