Nem mindennapi járgány
Egy átlagos, nyugati autót vezetni ma már nem akkora élvezet, mint a hetvenes, nyolcvanas években. Hozzászoktunk az egyre növekvő teljesítményekhez, így már fel sem tűnnek az érdekes darabok. A Range Rover vadabb változatát azonban senki sem foga eltéveszteni...
Aki szereti a sokhengeres, nagyköbcentis, teljesítményorientált cirkálókat, az nagy örömét lelheti az új Range Roverben. A német típusok között azért találhatunk hasonlókat, például az Audi Q7 V12 TDI-t, vagy a Volkswagen Touareg V10 TDI-t. Hát persze, hogy a dízeleké a főszerep. Hiszen ezekből a
motorokból hatalmas teljesítményeket lehet kihozni, ugyanis gyárilag még bőséggel hagytak benne tartalékokat.
Mostantól tehát aki szárnyalni akar, az bemegy a kereskedésbe, és rendel magának egy limitált szériás Range Rover városi terepjárót. Ezután már nem kell szégyenkeznie, hiszen minden szempontból különleges darabra számíthat. Nincs még egy ilyen megjelenéssel bíró Range ezen a Földön. 
Két cég fogott össze az összkép megalkotásáért. Az egyik a Project Kahn, a másik a Cosworth. Az előbbi az autó látképéért felelős. A fényes fekete festés, a hatalmas légbeömlők, a körben sötétített ablakok és a huszonkét collosra növelt könnyűfémkerekek biztosan egyedivé teszik a járművet. Újak a küszöbök és a lökhárítók is. A belső tér szintén teljes változáson ment keresztül. Rengeteg alumínium betétet tettek a konzolokra, a műszerfalra és a kárpitokra. Apropó kárpit. Azon is teljes átalakítást végeztek, most már kézzel 
varrott, steppelt bőrülésekkel és kárpitozással kell beérnie „szegény" tulajdonosnak.
Aki ült már nagy teljesítményű autóban, az jól tudja, hogy a gázpedált lenyomva bármely sebességben legyen is az autó, ugyanúgy belepasszíroz az ülésbe. A Range sem tesz másként. A gyári motor 4,4 literes, V8-as erőforrás, amely 313 lóerőt és 700 Nm-t teljesít. A Cosworth azonban nem volt elégedett vele, hiszen a 2,8 tonnát mégis csak mozgatni kellene valahogy. A teljesítményét így ötszázhét lóerőig húzták, feledtetve ezzel a sofőr által átélt, eddigi „kellemetlenségeket". A nyomatékát már nem is merték papírra vetni, nehogy a közútkezelő kitiltsa az utakról.
A képek magukért beszélnek, reméljük, mindenki örömét leli bennük.