KRESZ 2011
A tavaly januári KRESZ módosítások túlnyomó részt sikeresnek bizonyultak. Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, így talán nem is csoda, hogy az idei januártól ismét módosítottak a közlekedési szabályokon.
A megváltoztatott szabályok a gyorsforgalmi utakon közlekedő tehergépkocsikat érinti leginkább. A jogalkotók azt szeretnék elérni, hogy a nehézgépjárművek előzéseiből adódó balesetek száma nagymértékben lecsökkenjen. A baleset-megelőzés.eu oldalon talált szabályozások és magyarázatuk a következőféleképpen alakul:
A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) módosításáról szóló 280/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 2011. január 1-jei hatállyal módosította - többek között - a KRESZ 37. §-át, melyet a következő (6) és (7) bekezdéssel egészített ki.
„(6) Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton - 6 és 22 óra között - a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott előzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy - az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó - járműszerelvény biztonságosan besorolhasson."
A tilalom hatálya alá tartozó, útvonalengedély nélkül a közúti forgalomban résztvevő járműszerelvény legnagyobb hosszúsága 24 méter, autópályán és autóúton a megengedett legnagyobb sebességük pedig 80 km/óra lehet. Az ezen járművek között megtartandó legkisebb követési távolság kiszámításánál alaptényezőként kell figyelembe venni a sebességüket és a fékezés megkezdéséhez szükséges reakcióidőt, mely utóbbit általánosságban 1 másodpercnek tekinthetünk. A 80 km/óra sebességgel haladó jármű egy másodperc alatt kb. 22 métert tesz meg, amíg a tényleges fékhatás jelentkezik rajta.
Ennek megfelelően, a tilalom hatálya alá tartozó járművek között 80 km/óra sebesség mellett tartandó legkisebb követési távolság a következő három érték összegeként határozható meg:
(1) a hátul haladó jármű és azon jármű között tartandó követési távolság, amelynek besorolását lehetővé kell tenni, azaz a reakció idő alatt megtett út hossza (22 méter),
(2) a besoroló járműszerelvény legnagyobb hossza (24 méter) és
(3) a besoroló jármű és az előtte haladó jármű között tartandó legkisebb követési távolság, azaz a reakció idő alatt megtett út hossza (22 méter).
Ennek megfelelően 80 km/órás sebességénél a tilalom hatálya alá tartozó két jármű között legalább 68 méteres követési távolságot kell tartani. Természetesen, amennyiben ilyen jármű ténylegesen besorol a két jármű közé, úgy közöttük ugyanekkora követési távolságot kell kialakítaniuk a járművezetőknek.
A követési távolság értéke tehát függ a jármű haladási sebességétől, így alacsonyabb sebességnél a fenti két 22 méteres értéket a jármű tényleges sebességének m/másodperc mértékegységben kifejezett értékének megfelelő távolsággal kell helyettesíteni. A sebességnek m/másodperc mértékegységbeli értéke a sebesség km/óra értékének 3,6-del való osztásával határozható meg.
Amennyiben a tilalom hatálya alá tartozó jármű egy, az új szabályozás hatálya alá nem tartozó jármű mögött halad, a követési távolságra a KRESZ 27. § (2) bekezdését kell alkalmazni, mely szerint:
„(2) Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy - előzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson."
Tekintettel arra, hogy egy személygépkocsi átlagos hossza mintegy 5 méter, a fenti számítás alapján a 80 km/órás sebességgel haladó járművel legalább 50 méteres követési távolságot kell tartani annak érdekében, hogy közéjük egy, a tilalom hatálya alá tartozó jármű szabályosan és biztonságosan be tudjon sorolni.
A rendelkezés a közúti közlekedés könnyítését, biztonságosabbá tételét szolgálja. Ha egy kamion alacsony sebességkülönbség ellenére egy másik előzésébe kezd, hosszú kilométereken át eltarthat amíg elé tud kerülni. Eközben a két tehergépjármű mögött számos jármű torlódik fel, amelyek kénytelenek végigvárni a sokszor indokolatlan és veszélyes manővert. Az új jogszabály bevezetésével csökkennek a menetidők, nő a haladási sebesség a belső forgalmi sávban, mérséklődnek a baleseti kockázatok valamint a tranzitforgalomban áthaladó külföldi kamionok forgalmat lassító előzéseit is visszafoghatja.