Indonézia természeti kincsei közé tartoznak a hatalmas, még szinte érintetlen erdőségek, valamint a tőzeglápok, melyeknek élővilága a gyorsuló kitermelésnek köszönhetően egyre csak ritkul. Az észak-európai állam éppen ezért itt szeretné kipróbálni erdő- és lápmegőrzési programját. Ennek érdekében már egy egymilliárd dollár értékű szerződést is aláírattak Indonéziával, amely kifejezetten a klímavédelemmel kapcsolatos.
Az ázsiai ország egyik legnagyobb és leggazdagabb tartományában kezdik a tesztelést. Ez a provincia Közép-Kalimantan, ami Borneó szigetén fekszik, és másfélszer nagyobb Magyarországnál. Éppen a fejlett iparágak miatt az országban ez a tartomány a második legnagyobb üvegházhatás kibocsátó a folyamatos erdőirtások, a mezőgazdasági termőföldek változásai, valamint a szénben igencsak gazdag tőzeglápok felszámolása miatt.
A tavaly született megállapodás értelmében Norvégia hajlandó pénzt fizetni az Indonéziában megvalósuló kibocsátások csökkentése érdekében, de persze csak azzal a feltétellel, ha a csökkenést jól átláthatóan nyomon lehet követni. Ezzel kvótákat nyernek, melyeket elszámolhatnak az Európai Unión belüli vállalásaikkal kapcsolatban.
Az egyezmény értelmében teljes mértékben felül kell vizsgálni az indonéz óriástartomány földhasználatára vonatkozó előírásokat is. A szerződés értelmében annyi már bizonyos, hogy legalább két éven keresztül nem adnak ki újabb engedélyeket a tartomány területén lévő erdő-, és lápirtásokra. Egyes indonéz papír-, és olajpálmacégek szerint félő, hogy így lehetetlenné válik a jövőbeni, üzleti terjeszkedés.
Közép-Kalimantan földjei jelenleg mintegy egymillió hektárnyi olajpálma ültetvénynek, valamint hatalmas iramban növekvő szénbányászatnak adnak otthont, éppen ezért jelent hatalmas problémát, hogy az ország legnagyobb területű erdőségei és lápos vidékei is éppen ebben a tartományban találhatók.