„Hőzöngés”
Hazánk geotermikus beruházásai egyelőre még nem mérvadóak. A hazai szabályozási, valamint finanszírozási rendszer nem megfelelő mivolta révén nagyobb lélegzetvételű projektekről egyelőre nem is beszélhetünk.
Elsősorban a bányatörvényi szabályozáson kellene módosítani -számolt be a MOL Nyrt. Ellátás és Trading Igazgatója a portfolionak. Álláspontja szerint a törvényben meghatározott határ, vagyis a 2500 méter már egy nagyon erős kompromisszum, hiszen ekkora mélységben akár a szénhidrogén-bányászatban is jól ismert kockázatok nagy mennyiségben vannak jelen. Ez azt jelenti, hogy rosszabb esetben kitöréssel is számolni kell a mélységi geotermikus projekteknél, amelyek esetleg személyi sérülésekkel is járhatnak. A szakember szerint a gazdasági károkon túlmenően emberéleteket is követelhetnek a fúrások, így a határt két kilométeres mélységben kellene meghúzni, ugyanis itt jól különválaszthatók lennének az alacsonyabb tőkeigényű, javarészt a direkt hőhasznosítást célzó projektek, valamint a nagyobb felkészültséget igénylő, drágább, áramtermelési rendszerek.
A jelenlegi támogatási rendszer, vagyis a KEOP nem igazán megfelelő a geotermikus energia az igények kielégítésére -mondta a MOL Energia Portfólió Fejlesztés vezetője. A problémát az jelenti, hogy hiába biztosítanak a programban tíz milliárd forintnyi állami támogatást, a nagyobb mérvű projektek szinte nem is kapnak belőle, hiszen a támogatási plafon egymilliárd forintnál húzódik, ráadásul ötven százalékos önrésszel. A jövőben pedig a politika még tovább aprózná, ez pedig tovább rontana a helyzeten.
A geotermikus projektek viszonylag magas beruházási értékkel rendelkeznek, összetettségüktől függően akár a hatmilliárdos beruházási összeget is elérhetik. Hatalmas előnyük azonban, hogy a beruházás után mérsékelt árak, valamint hosszú távra is jól kalkulálható költségek jellemzik. Nagyon jó áram-, és hőtermelésre képesek, és mivel nincs szükség üzemanyag beszerzésre, a változó költségek szintje rendkívül alacsonyan tartható. A földhő egyébként sokkal biztonságosabb az elektromos hálózatra nézve is, hiszen a többi megújuló energiaforrással ellentétben magas és biztonságos kihasználtságú termelésre képes az elektromos rendszer egyensúlyának veszélyeztetése nélkül.
A szakember szerint hasonló helyzet alakulhat ki, mint korábban a szélenergia felhasználás során, amikor is sokan spekulatív céllal szerettek volna koncessziót szerezni egyes területeken, s ez visszavetette a fejlesztés irányába mutató törekvéseket. Éppen ezért fontos, hogy jól átlátható tervek készüljenek, melyeknek szakmai érvényesítését kell előirányozni, ezek nem teljesülése esetén pedig a koncessziót vissza kell vonni.
A MOL elsősorban a mélységi geotermiára összpontosít, ugyanis tevékenységükből adódóan ebben a szegmensben rendelkeznek előnnyel. A társaság számára tehát a földhő alapú áramtermelés megvalósítása a cél. Ennek érdekében csak tavaly félmilliárd forintot fordítottak kutatásokra, és idén is magas összegeket költenek hasonló célokra. A hazai szabályozások mellett a horvát rendszer is problémákat tartogat, szemben a román és a német, példa értékű támogatási rendszerrel.
