Melyik a jobb?
A biomassza felhasználás egyelőre az egyik legsarkalatosabb kérdés nemcsak hazánk, de Európa számára is. Nem igazán egyértelmű ugyanis, hogy a fás szárúak, vagy a lágyszárúak elégetéséből származik-e nagyobb haszon.
Haszon alatt nem feltétlenül a pénzügyi részt kell tekinteni, hiszen ide tartozik a környezetvédelmi szemlélet is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lágyszárú növények elégetése lényegesen nehézkesebb, mint a fásszárú társaiké. A Magyar Megújuló Energia Szövetség erre keresi a választ.
Azon országokban, melyek nagyobb erdővagyonnal rendelkeznek, természetesen a fára alapozott energiatermelésnek van nagyobb értelme. Ott azonban, ahol ez már nem magától értetődő, a lágyszárú növényeket részesíthetik előnyben. Ezek lehetnek energiafüvek, szalma, valamint az élelmiszeripari termeléshez kapcsolódó növények melléktermékei is. Problémát jelent azonban az is, hogy az élelmiszeriparhoz tartozó növények, például a szalma esetében az energiatermelést az élelmiszerpiac alá kell rendelni. Ugyanis az alacsony felvásárlási ár esetén senki nem termel búzát, így szalma sem keletkezik, vagyis a piacról kell drágább szalmát vásárolni a termelőnek, ellenkező esetben le kell állítania a termelést.
A mezőgazdasági melléktermékek mellett azonban léteznek egyéb, energiatermelésre alkalmas lágyszárú növények is, ilyenek például az energiafüvek. Ezeket kifejezetten villamos és hő energiatermelési célra fejlesztették ki, ám a kutatások által előkerültek hátrányaik is. Ilyenek például a kazántérben keletkező, üvegszerű lerakódások. Ezek jelentős hatásfokcsökkenést okoznak, vagyis el kell őket távolítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a fűtőberendezéseket a tisztítás idejére le kell állítani. Mivel a pelletálás sem oldotta meg a problémát, így az energiafű felhasználás jelenleg is stagnál.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lágyszárú növények égetésekor sokkal nagyobb korommennyiség keletkezik, mint a fásszárúaknál, ezen felül pedig az égetéskor keletkező füstgázok összetétele is sokkal rosszabb, mint a fa elégetésével keletkező emisszió. Természetesen a fát sem szabad előtérbe helyezni, ugyanis vele kapcsolatban is említhetünk meg problémákat. Például a fa tüzelésére csak olyan anyagot használhatunk, amely egyéb célra már nem alkalmas. Ilyen például a faipari hulladék, erdei hulladék, illetve a kifejezetten erre a célra termelt energia fa.
Az erdőket oda kell telepíteni, ahol a talaj rosszabb minősége miatt az élelmiszeripari növények termesztése nem gazdaságos, illetve csak kisebb jövedelmet jelentenek a gazdák számára. A fapellet valamint az apríték elégetéshez szükséges kazánoknak már számos fajtája rendelkezésre áll, ráadásul a hazai gyártók is készítenek már ilyen eszközöket, ami pedig az ipar, és egyben a gazdaság fejlődéséhez is hozzájárul. Az ilyen rendszerű kazánok már lehetővé teszik, hogy kis koromtartalommal, valamint nagy hatásfokkal el tudjuk égetni a kis nedvességtartalmú, kellő tisztaságú fát.
