A német kutatók legfrissebb tanulmánya szerint - bár a huszonegyedik század közepére a világ hő-, és áramellátásának ötödét adhatná- a biomassza ekkora mérvű felhasználásához rettentő mennyiségű földterületre, valamint irgalmatlan mennyiségű vízre volna szükségünk. Ez pedig legjobb tudomásunk szerint már így is fogyóban van.
A Die Welt című német lap szerint a Potsdami Éghajlati Következményeket Kutató Intézet (PIK)szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy a biomasszát nem szabad alábecsülni, de túlértékelni sem, hiszen használatáért nagy árat kell fizetni. Ugyanis a legtöbb szakember szerint a biomassza kulcsfontosságú elemnek számít a világ jövőbeni energiaellátásában, mégpedig a gyorsan növő energianövények telepítése folytán. Azonban az ültetvények környezeti hatásaival senki sem törődik.
Ezek a tanulmányok általában arra építenek, hogy a növekvő terméshozamok miatt rengeteg parlagon hagyott szántó keletkezik, ahol pedig energianövényeket lehetne termelni. Azt azonban elfelejtik, hogy a terméshozam hatására az emberiség lélekszáma is gyarapszik, tehát nem valószínű a szántók felszabadulása. Az öntözéshez pedig temérdek vízre lenne szükség, aminek lassan már Európa is híján lesz.
A PIK szakemberei egy bio-geokémiai számítógépes szimuláció segítségével határozták meg a biomassza ültetvények kockázati tényezőit a jövőre nézve. Arra jutottak, hogy negyven év múlva a világ energiaszükségletének húsz százalékos, a biomasszából történő kielégítésére akár harminc százalékkal is több földterületre volna szükség. Ez pedig az ökológiai egyensúly felbomlásához is vezethet, hiszen olyan területeket érint, mint a dél-amerikai nedves pampák, vagy akár az őserdők.
Ekkora területek öntözése már problémát jelenthet, hiszen a vízigény akár a kétszeresére is nőhet. Érdemes tehát végiggondolni, hogy melyik a leghasznosabb energiaforrásunk, és a fejlesztésekkel abba az irányba indulni.