Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Energetika
Energetika
Biomaszlag
A holnap energiaforrásainak kutatása közben hajlamosak vagyunk elfeledkezni azok hátulütőjéről. Pedig nem minden fenékig tejfel. A biomassza például egy nagyon jó energiaforrás, ám túlbecsült szerepére figyelmeztetnek a tudósok.

A német kutatók legfrissebb tanulmánya szerint - bár a huszonegyedik század közepére a világ hő-, és áramellátásának ötödét adhatná- a biomassza ekkora mérvű felhasználásához rettentő mennyiségű földterületre, valamint irgalmatlan mennyiségű vízre volna szükségünk. Ez pedig legjobb tudomásunk szerint már így is fogyóban van.

A Die Welt című német lap szerint a Potsdami Éghajlati Következményeket Kutató Intézet (PIK)szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy a biomasszát nem szabad alábecsülni, de túlértékelni sem, hiszen használatáért nagy árat kell fizetni. Ugyanis a legtöbb szakember szerint a biomassza kulcsfontosságú elemnek számít a világ jövőbeni energiaellátásában, mégpedig a gyorsan növő energianövények telepítése folytán. Azonban az ültetvények környezeti hatásaival senki sem törődik.

Ezek a tanulmányok általában arra építenek, hogy a növekvő terméshozamok miatt rengeteg parlagon hagyott szántó keletkezik, ahol pedig energianövényeket lehetne termelni. Azt azonban elfelejtik, hogy a terméshozam hatására az emberiség lélekszáma is gyarapszik, tehát nem valószínű a szántók felszabadulása. Az öntözéshez pedig temérdek vízre lenne szükség, aminek lassan már Európa is híján lesz.

A PIK szakemberei egy bio-geokémiai számítógépes szimuláció segítségével határozták meg a biomassza ültetvények kockázati tényezőit a jövőre nézve. Arra jutottak, hogy negyven év múlva a világ energiaszükségletének húsz százalékos, a biomasszából történő kielégítésére akár harminc százalékkal is több földterületre volna szükség. Ez pedig az ökológiai egyensúly felbomlásához is vezethet, hiszen olyan területeket érint, mint a dél-amerikai nedves pampák, vagy akár az őserdők.

Ekkora területek öntözése már problémát jelenthet, hiszen a vízigény akár a kétszeresére is nőhet. Érdemes tehát végiggondolni, hogy melyik a leghasznosabb energiaforrásunk, és a fejlesztésekkel abba az irányba indulni.