A nyolcvanas évek elején a második olajválság hatására egyetlen év alatt több mint nyolcszázezer napkollektort szereltek fel a legkülönbözőbb lakásokra, ám ez a szám mára szinte elenyészően alacsonnyá vált. Ebben az olaj árának visszaesése nagy szerepet játszott. Akkoriban még száz cég gyártott napkollektorokat Japánban, azonban mára a számuk szinte tizedére csökkent. A többiek átálltak napelem gyártásra, hiszen sokkal nagyobb kereslet mutatkozott abba az irányba.
A főváros vezetése akkor kezdett el gondolkodni, amikor észrevették, hogy az állami támogatási rendszerben hiba van, hiszen az csak az elektromos áram termelésére szolgáló napelemeket támogatja. Úgy volt, hogy ezt a hibát kijavítják, ám végül a támogatásokat ismételten elhalasztották bizonytalan időre -írja a nol. A város vezetése ekkor döntött úgy, hogy a kezébe veszi az irányítást. Először is rengeteg szakértői véleményt kértek be az üggyel kapcsolatosan, majd saját finanszírozású beruházási rendszert valósítottak meg.
A felmérések azt mutatták, hogy a napkollektorok esetén szinte ugyanolyan mennyiségű energia előállításához harmad akkora felületre van szükség, mint a napelemeknél, ráadásul a beruházási költségük is alacsonyabb. Már két évvel ezelőtt is volt napenergetikai pályázati rendszer, ám amíg napelemekre majdnem tizennégyezer pályázat érkezett, napkollektorokra csak kétszázhetven.
Idén viszont már ötezer lakást támogatnak a napkollektoros rendszerek kiépítése terén, ami nagyjából két és félmilliárd forintnak megfelelő éves összeget jelent. A program egyébként öt éven keresztül folytatódni fog. A rendszer elsősorban a többemeletes lakóházak gazdaságos energiarendszerének kiépítését ösztönzi. A támogatást egyelőre csak új építésű lakások esetén vehetik igénybe az építő cégek. Az emeletes házak tetején alig van hely a napelemek számára, ráadásul a japán házak általában déli tájolásúak, éppen ezért a napkollektorokat a legpraktikusabb az erkélyeken elhelyezni. Korlátként ugyanis kiválóan alkalmazhatók, ráadásul nem is foglalnak többlethelyet.
A műanyag, vagy üvegpanelek helyére épített kollektorokban áramló, hő átadó folyadékot csővezetéken elszállítják a 250-300 literes tartályokba, ahol az felmelegíti a bennük tárolt vizet. Nem csak fürdési, hanem fűtési céllal is használhatók a panelek, hiszen három darabbal már az egész lakás fűtési igénye kielégíthető lehet. Borúsabb napokon természetesen a gázbojlerek is besegítenek majd.