Nem zakatol a vonat
Bármilyen hihetetlen is, de Németország mérnökei már 1934-ben is a mágnesvasút megépítésének tervein dolgoztak, azonban akkor ezt elvetették a hatalmas beruházási költségek miatt. A szakembereket azonban nem hagyta nyugodni a gondolat...
A németek nem bírnak kimeríthetetlen műszaki tudásukkal, ezért most a vasút és a repülőgépek legjobb tulajdonságait próbálják egyesíteni. Sigfried Loose a DLR (német űrkutatási és repüléstechnikai központ) aerodinamikai részlegének vezetője elmondta, a jelenlegi projekt célja egy kétszintes, nagy sebességgel közlekedő szerelvény kifejlesztése, amely óránként akár négyszáz kilométeres sebességre is képes. Ezzel még nem is alkotnának egyedit, hiszen ekkora sebességre már több vonat is képes a világon.
A tervezők szerint az újdonsága abban rejlik, hogy utasokra lebontva ötven százalékkal kevesebb energiát fog fogyasztani, mint jelenlegi, legmodernebb, Németországban használatos társa, az ICE3, azaz a német szuper expressz harmadik generációs tagja. Mindemellett úgy tervezik a szerelvényt, hogy az lényegesen biztonságosabb és halkabb legyen, mint jelenlegi társai. Az NGT (Next Generation Train, vagyis következő generációs vonat) mérnökei számos ötletet merítenek a repülőgépipartól, többek között az aerodinamikai megoldásokat, a könnyűszerkezetes felépítést, valamint a ragasztó- és kötőanyagokat.
Az NGT-nél rengeteg egyéb, a repülőgépiparban talán legfontosabb megoldást is alkalmazni fognak. A szerelvények el lesznek látva aktív vezérsíkokkal, fékszárnyakkal, vagy éppen légterelőkkel. A vezérsíkok akkor nyílnak csak ki, amikor a vonatot erős oldalszél éri, hiszen segítségükkel nagy sebességű haladás esetén könnyebben stabilizálható lesz a szerelvény. A vonat ugyanis a két szint miatt hatalmas felületet képez, melybe a szél könnyedén belekaphat.
A tervezők arra is ügyelnek, hogy a vonat halk legyen. Ezt viszont nagyon nehéz megoldani, hiszen ekkora sebességgel egy alagútban haladva maga előtt tolná a levegőt, ami az alagút végén hirtelen kitágulna, vagyis nyomáshullámot okozna, az pedig akár hangrobbanással is járhatna. Erre a japán vasút a legjobb példa, hiszen a Shinkansen esetében már többször is előfordult, hogy a nyomáshullám a környező házak ablakait megrongálta. Erre jelentenek megoldást az alagutak kijáratainak építészeti átalakításai, valamint a vonat orrának áramvonalassá tétele.
A szakemberek a Concorde utolsó, tizenegy éve bekövetkezett tragédiáját is szem előtt tartják, hiszen az éppen egy nagy sebességű légörvény miatt következett be. A légáramlat ugyanis a kifutóról felkapott egy fémdarabot, ami pedig kilyukasztotta a kerozintartályt. Az üzemanyag meggyulladt és mindenki életét vesztette a gépen. Természetesen ez a veszély nem áll fenn a vonatok esetében, azonban előfordulhat, hogy zúzalékköveket kaphat fel a szerelvény keltette légörvény. Ezek pedig hibákat okozhatnak, ezért a vonat alját védőburkolattal kellene ellátni, valamint meg kell mérni a has alatt keletkezett légsebességet is. Az adatok alapján már ki lehet találni, milyen légterelőkre lesz szükség.
További érdekesség lehet, hogy a vonatnál a komfortérzet, valamint a súlypont alacsonyabbá vitelének elősegítése miatt független kerékfelfüggesztést alkalmaznak. Ezzel egyébként nagymértékben javulhat a stabilitás, és ezáltal a szerelvény is biztonságosabbá válik.