Javul a tendencia, de lehetne jobb is
Hallottak már az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülésről? Mert nálunk már ilyen is van. Érdemes odafigyelni rájuk, hiszen sokat segítenek a szelektív hulladékgyűjtésben. Sajtóközleményükben ismertetik a jelenlegi magyar helyzetképet.
Az italos kartondobozt már hetven évvel ezelőtt feltalálták. Hetvenöt százaléka papír, a többi pedig alumínium és polietilén. Az alumínium a doboz belső falán hártyavékony réteget képez, az idők folyamán ez a réteg ötven százalékkal vékonyodott, ám a doboz ugyanúgy megőrizte előnyös tulajdonságait. Legnagyobb előnye, hogy az ital csomagolásakor a kartondoboz a teljes térfogat hat százalékát teszi ki, míg az üveg esetén ez negyvenhárom százalék. Egységre vetítve a dobozban majdnem kétszerannyi folyadék szállítható, így a teherautón is több fér el belőle, vagyis fele akkora szén-dioxid kibocsátást érhetünk el vele.
A tavalyi évben 1700 tonna kartondobozt gyűjtött a magyar lakosság. Jelenleg ugyan túlteljesítettük az elvárásokat, hiszen 17,7 százalékot gyűjtöttünk a tervezett tizenhat százalék helyett, ám európai átlagban így is nagyon a mezőny végén cammogunk. 2010-ben már a lakosság felének lehetősége volt kartondoboz gyűjtőket használni, azonban csak harmaduk élt a lehetőséggel. Pedig a dobozok újrahasznosításával 7,5 millió iskolai füzetet lehet készíteni újabb fák kivágása nélkül.
Tíz hektárnyi erdőt mentettünk meg a kivágástól csak az elmúlt esztendőben. Ez nagyjából háromezer fát jelentett, ami első hallásra nem is tűnik soknak, de ha visszaszorozzuk az elmúlt évek számával elég nagy terület jöhet ki. A gyűjtésben egyébként Németország hatvanöt százalékkal vesz részt, Ausztria negyvenkét százalékkal, de még Csehország is harminc felett van.
Az egyesülés mindenkit arra bíztat, hogy gyűjtse a kiürült kartondobozokat, majd a szelektív hulladékgyűjtőkben helyezze el őket. Így akár már idén elérhetjük a tizenkilenc százalékos arányt, és még több fát menthetünk meg a kivágástól. A gyűjtési kedv mindenesetre bizalomra adhat okot, hiszen egyre többen élnek környezettudatos életet, és adják tovább tapasztalataikat másoknak is.
A vélemények szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szelektív hulladékgyűjtés megismertetésére, hiszen a legnagyobb problémát az okozza, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy miket lehet a hulladékgyűjtőkben elhelyezni. Sajnos a fővárosi szelektív gyűjtőkön kevés a felirat és a rajz, így az emberek nincsenek kellőképpen tájékoztatva. Gödöllőn például ez másként megy, ott a gyűjtőpontokon rengeteg ábra szerepel, ez pedig rengeteg ötlettel szolgál a lakosság számára. Ha minden városban egységesítenék a rendszert, sokkal könnyebb volna az emberekkel elfogadtatni a környezettudatos életvitelt.