Az Egert és az M3-as autópályát összekötő útszakasz felújítása már éppen időszerű volt. Jelenleg ugyan még az előkészítés folyik. A megvalósíthatósági tanulmányok már készülnek, az engedélyek beszerzésének egy része már lezárult, a közmű és egyéb engedélyek megszerzése pedig még mindig folyamatban van. Az előkészületi munkákat az Európai Unió társfinanszírozásával viszik véghez - tájékoztatott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Mivel a kivitelezési engedélyek egy része is elkészült már, a Füzesabony és Maklár közötti pályaszakasz 2,6 kilométerének kivitelezését az év második felében elkezdik, és év végére be is fejezik. A 251-es számú főút a 3-as számú főút és Maklárt összekötő út nyomvonalán épül majd ki, és a tervek szerint kilencven kilométeres óránkénti sebességgel lehet majd rajta közlekedni. Az útszakaszon újabb csomópontot nem alakítanak ki, vagyis marad a 3. számú főúton lévő körforgalom is.
Az Andornaktályát és Maklárt összekötő, elkerülő út tíz kilométer hosszú lesz, és óránként száztíz kilométeres sebességgel lehet majd közlekedni rajta. Ez a szakasz háromszáz méterrel a 2,6 kilométeres szakasz után kiválik a főútból, és teljesen új nyomvonalon halad majd. Ez a szakasz részét képezi a tervezett, Egert és az M3-as autópályát összekötő M25-ös autóútnak, így az elkerülő út egyes részeit annak fél pályájaként tervezik meg. A tervezést a közbeszerzési pályázat nyertese, az Uvaterv Zrt. végzi. A beruházások előkészítése jövőre már be is fejeződik.
Loppert Dániel, a NIF Zrt kommunikációs vezetője, hogy ezzel a beruházással jelentős mértékben javítható lesz Eger elérhetősége, valamint sokkal gyorsabban és biztonságosabban megközelíthető lesz az M3-as autópálya is. Andornaktálya és Maklár is nagy örömmel fogadta az elkerülő szakaszok megépítését, hiszen az utak terhelése, a zaj-, illetve a környezetszennyezés jelentős mértékben csökkenni fog.
Jelenleg az útszakaszon 4200 jármű közlekedik, az előrejelzések szerint pedig ez a szám húsz éven belül megmásfélszereződhet. Természetesen az építkezés nem jöhetett volna létre az Európai Unió segítsége nélkül, hiszen a beruházás előkészítésére a Közlekedési Operatív Program keretén belül 2,24 milliárd forint áll rendelkezésre, melynek csak tizenöt százaléka hazai forrás, a többit az Európai Regionális Fejlesztési Alap fedezi.