Az atom nem pihen
A Paksi Atomerőmű hazánk egyik kulcsfontosságú létesítménye. Mivel a lakosság és az ipar fogyasztása egyre növekvő tendenciát mutat, így esedékessé vált az erőmű kibővítése, melyet valószínűleg két éven belül el is kezdenek.
Sokan úgy vélik, hogy a jövő egyik legkihasználhatóbb energiaforrása az atomerőmű lesz. Van benne igazság, bár a sugárzó hulladék, valamint a veszélyes üzem miatt nem a legbiztonságosabb megoldás. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter levelét a parlament hivatalos oldalán olvashatjuk.
A felújítási program kivitelezése már idén elindul, ám csak jövő év elején írják ki a tendert, eredményre pedig csak két év múlva lehet számítani. Az engedélyek beszerzése elég körülményes, emiatt tarthat el a folyamat két évig. A Magyar Villamos Művek, a Paksi Atomerőmű tulajdonosa éppen egy évvel ezelőtt hagyta jóvá a bővítés koncepcióját. A tervek szerint az új blokk, vagy blokkok átadása valamikor 2020 és 2025 közé tehető.
Mivel az előkészítési folyamatok öt évet vesznek igénybe, a létesítés pedig legalább öt év lesz, nem is lehet csodálkozni a tág határidőn. A mai napig már megtörtént a szükséges dokumentáció elkészítéséhez, a hatósági engedélyekhez, a tender kiírásához, valamint az egyéb szakmai kérdésekhez (például az új blokk hűtési rendszerének problémája) kapcsolódó pályázatok kiírása.
Az atomerőmű további bővítéséhez egy új jogszabálycsomag megalkotása szükséges. A fejlesztési miniszter szerint a tárca rövidesen az új blokkokkal kapcsolatban előterjesztést nyújt be a kormánynak. Az anyag a korábban már elkezdett jogi anyagokat pontosítaná, valamint korszerűsítené, szükség esetén különféle szabályozásokkal bővítené. Megnevezi a munkákkal kapcsolatos felelősöket, valamint javaslatot tesz a határidőkre is.
A Magyar Villamos Művek által jóváhagyott tervek szerint az új blokk nyomottvizes (PWR) reaktortípussal készülne, amely 1000-1600 Megawatt teljesítményre lenne képes. Az első blokk üzembe helyezését 2020-ra, a másodikét 2025 utánra tervezik. A létesítmény kivitelezési költségei kilowattonként nagyjából háromezer eurós összegbe kerülnek. A működési idejük hatvan évre lesz tervezve. A szóba jöhető reaktorok a következők: az orosz AES 2006, az amerikai AP-1000, a francia-német EPR, valamint a francia-német-japán ATMEA.
