Keletről fúj a szél
A gazdasági válság hatásai a megújuló energiaszektort is hátrányosan érintette. Amerikában csökkent a kereslet a szélturbinák iránt, hiszen új földgázmezőkre bukkantak, és ez megnyugtatta az embereket. Kína azonban már beelőzött ezen a fronton is.
Amerika azt szeretné, ha energiaellátásának mintegy negyedét adnák az alternatív energiaforrások, és persze mindezt tizenöt év alatt szeretné felépíteni. Már hat éve próbálkoznak irányvonalat alkotni, és talán 2008 volt az az év, amikor gazdaságélénkítő intézkedéseket hoztak a zöldenergiával kapcsolatban. Ám tavaly nem fogadták el a klímavédelmi törvényt, ráadásul a megújulók támogatási rendszerét is elfelejtették támogatni azzal a beígért kétmilliárddal. Nem is csoda, ha Kína megelőzte őket.
A kínai vezetés nagyon okos húzást vitt véghez. Hatalmas kedvezményeket adtak a földterületek megvásárlásához, valamint az állami tulajdonú bankok alacsony hitelkamatot biztosítanak azon kínai vállalatoknak, amelyek szélturbinákat és napenergia felhasználására alkalmas eszközöket gyártanak. Így a költségeket alacsonyan tudják tartani, ezért a piac vezető pozíciójához juthatnak. Természetesen az élénkítő támogatások csak a kínai tulajdonú vállalatoknak járnak, így csak tavaly tizenhárommilliárd dolláros hitelt vettek fel ezek a cégek.
Kína néhány éve hetven százalékos limitet vezetett be a hazai szélturbina-alkatrész gyártásban, ami azt jelentette, hogy a turbinák alkatrészeinek kétharmadát Kínában kell elkészíteni -írja a piac és profit. Amerika azonban egyből panaszt nyújtott be a WTO-hoz, hiszen az ázsiai állam ezzel megsérti a szabadkereskedelmi szabályokat, ráadásul Kína már tíz éve tagja a szervezetnek. Japán viszont nem merte megszólni őket, hiszen így is pengeélen táncolnak a diplomáciájukkal. Azt azért évek múltán elérték a washingtoniak, hogy Kína visszavonta a törvényt, azonban addigra már a legtöbb üzem átállt rá, így később már semmi sem módosult, vagyis a kormány elérte célját.
A kínai piac azonban szépen lassan telítődni látszik, hiszen rengeteg az a szélfarm, amely már készen van, azonban nincs bekötve a hálózatba. A kormány ezért lelassította a szélfarmok engedélyeztetését, így a gyártók most a külföld felé fordultak és új piacokat keresnek. Találni pedig biztosan fognak, hiszen a 600 ezer dolláros megawattonkénti árszintet senki sem tudja lejjebb vinni, hiszen ha csak a munkások fizetését nézzük, az amerikaiak tízszer annyit keresnek, mint a kínai dolgozók. Így az amerikai cégek nagy többsége Kínából szerzi a szélkerekeket, a hozzájuk tartozó alkatrészeket, valamint olyan is akad köztük, aki kihelyezte összeszerelő üzemét.
A hongkongi tőzsde jelenleg az egyik legjobb befektetést adta a szélenergia szektortámogatóinak, erről több neves cég is készített tanulmányt. Aki tehette, mind betette a pénzét részvényekbe, és olyan is akadt köztük, aki ezzel milliárdokat keresett. A piac azonban lassulni látszik, és talán normalizálódik a helyzet. Egy azonban teljesen bizonyos: Kínától csak nagyon nehezen lehet majd elvenni a jövőben a vezető pozíciót.
