Ismét por, por hátán
Kedden a mérési adatok azt mutatták, hogy ismét megemelkedett a szálló por koncentrációja Budapesten. A híradásokban hallani lehetett, hogy más nagyvárosokban is hasonló a helyzet. Bár még nem érte el a riasztási fokozatot, már régen az egészségügyi fokozat felett vagyunk.
Tarlós István főpolgármester arra kérte a budapesti lakosokat, hogy ha tehetik, ne használják gépjárművüket. Különösképpen vonatkozik ez a fekete és piros plakettes autókra. Sajnos a rossz anyagi helyzetük miatt egyre többen szorulnak rá a fatüzelésre a gáz helyett. Ez tovább ront a helyzeten, így azt is kéri a polgármesteri hivatal, hogy aki teheti, „ne gyújtson rá".
Úgy tűnik, sokan megfogadták a tanácsot, és inkább tömegközlekedéssel indultak útnak, hiszen a koncentráció valamelyest csökkent, ám még mindig határérték feletti. Valószínűleg ebbe besegített az a kis légmozgás, amely tegnap végigsöpört a főváros utcáin. Riasztási fokozatot akkor ér el a porkoncentráció, amikor meghaladja a 100 mikrogramm/köbméter szintet. Tegnap már a hetvenötös szintet sem érte el a koncentráció, így kicsit talán fellélegezhetünk. Azonban ezt a tendenciát fenn kell valahogy tartanunk, hiszen az időjárás jelentések továbbra is borúlátók az üggyel kapcsolatban.
A főpolgármester köszönetet mondott azoknak az autótulajdonosoknak, akik komolyan vették a felhívást, és korlátozták autóhasználatukat. Azoknak is dicséret jár, akik kevésbé használták a nagymennyiségű korommal járó tüzelésüket. Köszönet mindenkinek, aki tesz az ügy érdekében, és foglalkozik vele. Hiszen ez mindenki érdeke, mert ugyanazt a levegőt szívjuk.
Egy-két homályos terület még mindig akad. Ugyanis a fővárosban is sokkal nagyobb sikereket lehetne elérni azzal, ha más városok példáját követve a BKV járművein ingyen utazhatnának azok, akik forgalmi engedélyükkel bizonyítani tudják budapesti lakhelyüket. Az is igaz, hogy aki viszont eddig is tömegközlekedéssel járt és fizetett érte, azt ez hátrányosan érintené. Nehéz tehát megoldást találni a problémára.
A buszparkot is modernizálni kellene, méghozzá újak beszerzésével. Sajnos a tömegközlekedést irányítók azt mondják, hogy nincsen pénz új buszokat venni, ezért a használt, de nem túl régi is jó. Csak azt felejtik el, hogy az a busz, amely öt éves elmúlt, az külföldön már legalább ötszázezer kilométert futott, tehát elérte azt a kort, amikor kő kemény alkatrészjavításokat és cseréket kell eszközölni. De miből, ha nincs pénz? Vagy még garanciálisak a buszok? Sajnos ezekre a kérdésekre nehéz válaszolni, hiszen a híradásokban nem esik szó róluk.