A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményében ugyanis az áll, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya a jelenlegi körülmények között nem támogatja hazánk folyóin nagyobb méretű duzzasztóművek és vízlépcsők létrehozását.
A sajtóközleményben kitérnek arra is, hogy ilyen típusú létesítmények létrehozására irányuló szándékot egyáltalán nem tartalmaz a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 című dokumentum, de a Nemzeti Energiastratégia 230-ig, kitekintéssel 2050-re című energiastratégia véglegesítésre váró változata sem. A minisztérium ezáltal kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy a Kormány szándékai között egyáltalán nem szerepel ilyen létesítmények építésének támogatása, és egyben tájékoztatást ad, hogy az Új Széchenyi Tervben csak véletlenül maradtak benne a nagyméretű vízlépcsők és duzzasztóművek építésére vonatkozó kijelentések.
Szakmai meggyőződésből ugyanis a Kormány nem támogatja az ilyen jellegű építmények létrehozását, hiszen hazánknak bármennyire is szüksége volna az energiafüggőség csökkentésére, az ország domborzati adottságai nem teszik lehetővé a nagykapacitású vízenergia kiaknázását. Hazánk egyes vidékei vízenergia hasznosítási szempontból kedvezőtlenek az ilyen mérvű létesítmények megépítéséhez, hiszen az országunk nagyobb része síkság, alig van dombvidék és hegység, vagyis olyan terület, ahol nagyobb szintkülönbség tapasztalható. Ráadásul folyóink ezeket is elkerülik, ezért kis esésűek.
A Kormány szerint a nagy hozamú erőművek helyett inkább a kisebbeknek van létjogosultsága. Ilyenek lehetnek a kisebb folyókon létesítet, 10 kW alatti teljesítményű törpe vízerőművek, valamint a kisebb medrekbe épített 100-500 kW teljesítményű átáramlásos turbinák is, melyeket támogatni szeretnének. Az apró vízerőművek inkább csak a kisebb települési, vagy önellátási energiafelhasználás céljából telepítendők, így a Kormány ezek telepítését tartja a nemzeti érdekekkel összhangban állónak.