Szellemvasút
Az uniós támogatások gyakran feltételekhez kötöttek. Amennyiben ezek nem teljesülnek, előfordulhat, hogy vissza kell fizetni az összeget a támogatónak. Így járhat a Győr-Gönyű kikötő finanszírozása is.
Az előző kormány által sikerberuházásként említett Győr-Gönyű kikötő vasúti fejlesztései kudarcba fulladhatnak, ugyanis az Európai Unió jelentős összeget ítélt oda a 2005-ben indított tendernek, amely a pályaszakasz kiépítését tűzte ki célul. A vasútvonal meg is épült, ám a két éve történt átadás óta nincs rajta forgalom. Az unió azonban kikötötte, hogy a támogatási összegnek meg kell térülnie, különben vissza kell azt fizetni. Nagy érvágás lenne a Magyar Államnak, ha hirtelen több mint nyolcmilliárd forintot ki kellene venni az állami költségvetésből.
A pályaszakasznak azóta sincs üzemeltetője, ráadásul a vágányokat nem szállításra, hanem csak parkoltatásra használják. Arról nem is beszélve, hogy a szakaszt őriztetni kell, hiszen a fémért jól fizetnek az átvevők...
A kikötői áruforgalom növekedését pont a vasúttól várják, üzemeltető nélkül azonban nem igen van esély a fejlődésre. A másik szükséges momentum a szakasz gazdaságosabb szállításra alkalmas végponttá való átminősítése. A Győr-Gönyű Kikötő Zrt. vezérigazgatója szerint éves szinten mindössze három vonatot rakodtak tele áruval, azonban ezek is csak azért voltak gazdaságosabbak, mert a raktárban lévő árukat nem hajón, hanem vasúton szállították el.
A kikötőben egy dán cég húszmillió eurós beruházással épített fel egy raktárcsarnokot, és már ők is sérelmezik, hogy az elmúlt évek folyamán elmaradt a vasúti áruszállítás beindítása. A cég vezérigazgatója elmondta, hogy a hússzorosába kerül a dán vállalatnak minden egyes átrakodás, hiszen azt nem a kikötőben, hanem Győrben kell elvégezni, mégpedig teherautók segítségével. Egy nagyobb üzletük is meghiúsult emiatt, hiszen a szerződő fél vasúti szállítást igényelt volna, ám hiába vannak ott vágányok, a kérést nem tudták teljesíteni.
Molnár Ágnes fejlesztési és koordinációs államtitkár szerint nem ez az uniós támogatással készült projekt az egyetlen, amellyel problémák vannak. Már több listát is kaptak az uniótól, amelyben a hiányosságokra hívják fel a figyelmet. Azt pedig, hogy mi lesz a pályaszakasz sorsa, kié lesz a tulajdonjog, és mikor fogadják el az üzemeltetői pályázat kiírását, egyelőre nem lehet tudni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mindenképpen választ ígért a kérdésekre, azonban ezt későbbre halasztották.