Szélautó
Az alternatív meghajtással rendelkező járművek egyre több rekordot állítanak fel. Minden jármű más és más energiát hasznosít, ám arról, hogy egy autó szélenergiával menjen nagyrészt, még nem igazán hallottunk.
Német mérnököknek sikerült egy olyan járművet kifejleszteniük, amellyel Ausztráliában sikerült 2500 kilométert megtenniük a szél segítségével. Természetesen a szélturbina csak mobil, vagyis az autó álló helyzetében tölti az akkumulátort.
Az üres karosszéria mindösszesen nyolcvan kilogrammot nyom, a beépített lítium-ionos akkumulátor pedig százhúsz kilót. A járműben egy szélkereket helyeztek el, amely az éjszakai pihenések alatt feltölti az akkumulátort. Az autó vázát természetesen szénszálas anyagból készítették. A kerekeket erősebb kialakítású kerékpárokból szerezték, a kocsi alatt négy is van belőlük. A szerkezet végsebessége a pehelysúlynak köszönhetően elérheti a kilencven kilométeres óránkénti sebességet.
Az autó neve Wind Explorer, tervezői pedig Stefan Simmerer és Dirk Gion. Az út során ötezer kilométert tettek meg, Perth-ből indultak, Adelaidet keresztezték, majd megérkeztek Melbourn-be. A hosszú út során a legszélsőségesebb körülményekkel kellett szembenézniük, hiszen a dél-ausztráliai Nullabor síkságon a nappali hőmérséklet a hatvan Celsius fokot is elérte, és félő volt, hogy az akkumulátor túlmelegszik. Ráadásul ekkora hőség már képes megégetni az ember bőrét is. A síkság után néhány nappal pedig hét Celsius fokos hidegben fagyoskodtak, hiszen a jármű teljesen nyitott.
A kocsi nagyon jól vizsgázott. A megtett ötezer kilométernek a felét az éjszakai szélenergia eltárolásának segítségével tették meg, majd ötszáz kilométert egy sárkányvitorla segítségével mentek, a maradék kétezer kilométert pedig hálózati töltésről oldották meg. Erre azért volt szükség, mert nem minden nap fújt a szél. Összességében az ötezer kilométert tizenhat ausztrál dollárból oldották meg, ami nagyjából háromezer forintnak felel meg.
Lényegében ez az első olyan, szél által hajtott jármű, amely képes a világ bármely útján közlekedni. Természetesen még nem áll készen a mindennapi használatra, így a tömeggyártásra még várni kell, ám a próbaút során szerzett tapasztalatok összegzésével a mérnökök tökéletesíthetik a szerkezetet. Útjukkal azt szerették volna bebizonyítani, hogy mára kialakult a megfelelő technológia arra, hogy akár a legszélsőségesebb körülmények között is kihasználják a megújuló energiaforrások adta lehetőségeket.