Lágyszárú a megoldás
A vörösiszap katasztrófa sújtotta területek regenerálása az egyik legnehezebben megvalósítható feladat az agrármérnökök számára. Többen az energiafüzet javasolják, ám van olyan is, aki szerint ez abszolút rossz megoldás lenne.
Devecser önkormányzatának gazdasági bizottsága az érintett területekre energiafüzet ültetne kísérletképpen, valamint tizenhét növényfajjal, köztük az akáccal, nyárfával, kínai náddal és néhány fűfélével negyven-ötven hektáron próbálkoznának meg. A telepítések azért szükségesek, mert ezzel tudják majd segíteni a későbbi döntést, ahhoz pedig egyes egyetemek ingyen ajánlották fel szakmai hátterüket.
A testület egyik tagja, Óvári Márton agrármérnök ennek pont az ellenkezőjét javasolja. Szerinte a fűz nem fog megtelepedni a devecseri talajon, mert egyáltalán nem szereti a Torna patak közelében lévő föld összetételét. Ez abból is jól látszik, hogy eddig sem telepedett ott meg -írja az ozonenetwork. Ráadásul az energiafűz még kényesebb a talajminőségre, hiszen közel semleges kémhatású, legalább huszonnyolc aranykoronás földet igényel. Ennek a fafajtának akár hatvan százalékos nedvességtartalma is lehet, vagyis égetés előtt mindenképpen ki kell szárítani. Szárítás közben azonban gombák telepedhetnek meg rajta, ezek pedig az állatokra és az emberekre egyaránt veszélyesek lehetnek. Ezért a szárítást ipari szárítóban kell elvégezni, ami ismét pluszköltséget okoz.
Szintén plusz költséget jelenthet az is, hogy a fűz hamujának alacsony a hőmérséklete, vagyis új típusú égéstér kialakítását igényli az égetőműben. Ennek hiányában az égésteret eltömné a hulladék, ami szintén többlet befektetést igényelne. Ezeken felül a fűztelepek kártevőirtása hektáronként éves szinten minimum húszezer forint lenne, a fűztelepek felszámolásáért pedig félmilliót kellene fizetni hektáronként. Óvári azt mondta, hogy nincs a fűztelepek ellen, ám az egyetemektől eddig kapott beszámolók és szakmai anyagok mind-mind az ő állítását támasztják alá.
A mérnök szerint a megoldást a lágyszárú energianövények jelentenék. Így kisebb biogáz üzemek létesítése válna szükségessé, ahol a növényeket fermentorokba helyeznék, és egy baktériummal megetetnék. A feldolgozás során pedig hatalmas mennyiségű metán szabadulna fel, amelyet gázmotorban lehetne hasznosítani. Az így nyert villamos áram fix jövedelmet biztosítana a gazdáknak. Ráadásul nem kell várni a fa növekedésére, és a fa apríték ingadozó átvételi árát sem kell figyelembe venni. A gázmotor hulladék hőjével akár üvegházakat is lehetne fűteni, ez pedig új munkahelyeket teremt. A térség energia függetlenné válik, ami idevonzza a befektetőket, új vállalkozások létesülnek, ez pedig további munkahelyeket teremt.
Már több gazda is belebukott az energiafűz termelésbe, ám a cukorcirok, csicsóka, valamint a kukorica nagyon sikeres növénynek bizonyult az elmúlt évek folyamán.
A mérnök legnagyobb meglepetésére több cég is megpróbálkozott a helyzeten nyerészkedni, amit felháborítónak tart a testület. Semmi mást nem szeretnének, csak annyit, hogy hadd termeljenek azt, amit ők szeretnének, és ne fentről mondják meg, mit kell csinálni. Természetesen minden szakmai segítséget és fennhatóságot elfogadnak, és az egyetemek munkatársait is szívesen látják. Már lépéseket tettek annak érdekében, hogy a biogáz üzem mihamarább megépülhessen.