Dunai problémák
Hazánk legnagyobb folyója, a Duna több helyen is problémásan hajózható. Erre a megoldást az jelenthetné, hogy ezeken a szakaszokon duzzasztóműveket építsenek. Többen azt állítják, hogy nincs lehetőség.
A duzzasztóművek megépítése nem kevés költséggel járna, ráadásul környezeti hatásai is vannak, nem csekély mértékben. A kormány egy korábbi nyilatkozatában már kijelentette, nem kíván vízlépcsőket és duzzasztóműveket létrehozni a folyó magyarországi szakaszán. Bár az Új Széchenyi Tervben megtalálhatók az építésre vonatkozó bejegyzések, a kormány mégis cáfolta az építési szándékot.
A magyar kormány mellett egyelőre az Európai Unió sem gyakorol nyomást Magyarországra az ügy érdekében. Ton van Lierop, az Európai Bizottság szóvivője az üggyel kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy az uniónak jelenleg nincs olyan akcióterve, amely gát vagy vízi erőmű építését tartaná szükségesnek. Azt mondta, hogy ez a lehetőség csak abban az esetben kaphat létjogosultságot, ha a környező országok, mint Románia vagy Ausztria által vezetett munkacsoport ezt elengedhetetlenül szükségesnek tartja.
Ha azonban a belvízi hajózás miatt szükségessé válna az ilyen mértékű beavatkozás, akkor a testület elkészítené a szükséges beavatkozáshoz elengedhetetlen terveket, ám azok előzetes menetrendjének kialakításában és a döntéshozatalban Magyarországnak is részt kellene vennie. Lierop szerint egyelőre még folynak az egyeztetések, és a közös célok megfogalmazása van napirenden. Ha ezeket sikerül teljes mértékben megállapítani, csak akkor fognak a szükséges eszközökről tárgyalni.
Azt azonban tudnunk kell, hogy az Európai Bizottság Duna akciótervében a célok között megtalálható a Duna, mint potenciális szállítási útvonal. A tervek szerint első lépésként modernizálni kellene a hajóflottát és az irányításukhoz elengedhetetlen navigációs eszközöket, fejleszteni kellene a kikötőket, valamint a Győr-Gönyű multimodális kikötőrendszerhez hasonló, de persze jobban működő egységeket szükséges létrehozni.