A tömegközlekedés problémái
A magyar közösségi közlekedés finanszírozása a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint leginkább egy feneketlen kútéhoz hasonlít. Mindenképpen átalakítást kell végrehajtani, hiszen a magas költségek ellenére alacsony a hatásfok.
A MÁV csoport, a Volán társaságok és a BKV nagyon rossz hatásfokkal dolgozik. Éppen ezért teljes átszervezésekre lesz szükség, hiszen a javuló hatásfok természetesen az emberek életminőségének javításához vezet. Ráadásul hazánk európai szinten igen sűrű vasúti hálózattal rendelkezik, s bár a vasúti pályák és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra állapota nem éppen kielégítő, mégis jelentős gazdasági előnyökhöz vezethet.
A legnagyobb problémával akkor szembesülhetünk, ha megnézzük azt, hogy a GDP majdnem egy tizedét teszi ki a közösségi közlekedés finanszírozása. Ha figyelembe vesszük a vállalatokra költött pénzeket, kiderül, hogy összesen 240,2 milliárdot költ az állam éves szinten a közösségi közlekedésre, ám ebben az összegben nincsenek benne az egyes utasok utazási kedvezményei, a KEOP önrészei, a négyes metró építése, valamint a közösségi közlekedés akadálymentesítése sem. Ezek összességében újabb százmilliárdos összeget emésztenek fel.
Az NGM elemzése arra is kitér, hogy az OECD országok legtöbbjében szintén veszteséges a tömegközlekedés, ám nem ekkora mértékben, ráadásul egyes ágazataik ennek ellenére nyereségesek.
A magyar vasúthálózat az egyik legsűrűbb Európában, ám egyben a legelavultabb is. A MÁV idén 173,4 milliárd forint állami támogatáshoz jut, melyeket költségtérítésekre és pályafelújításokra költhetnek. Emellett az elmúlt tíz évben többször is kaptak a költségvetési törvényben tervezett összeghez képest nagyobb, kiegészítő juttatásokat. A tavaly év végi vállalatcsoporti adósságállomány már majdnem eléri a háromszázmilliárd forintot. A huszonnégy cégből álló társaság mintegy negyvenezer alkalmazottat foglalkoztat, ezért mindenképpen nagy figyelmet kell rá fordítani.
A Volán társaságok gépjárműállománya szintén elöregedett, motorjaik környezetvédelmi osztálya már nagytöbbségében nem felel meg az uniós előírásoknak. A társaságok idén huszonhétmilliárdos állami támogatáshoz jutnak. Az ötvenkilenc cég közül harminchat a menetrend szerinti helyközi és helyi tömegközlekedést bonyolítja, napi szinten hetvenhétezer járattal mintegy négymillió utast szállítanak naponta. A többi társaság a javításokat, a logisztikát, valamint az árufuvarozást végzi.
Végül, de nem utolsó sorban a BKV kerül napirendre. Az NGM elemzése kitér arra, hogy a társaság idén harminckétmilliárd forintos normatív támogatásban fog részesülni, ám a főváros ezen kívül még tizenkilencmilliárdot kér az államtól. A társaság költségeinek majdnem felét a bérek adják, a bevételek ötvenegy százaléka állami támogatásból származik, Budapest pedig majdnem négy százalékkal támogatja a BKV költségvetését a jegyárakból befolyó bevételekhez viszonyítva. A jelenlegi hitelállománya hetvenhétmilliárd forint, melyből a folyó fizetési probléma közel harmincmilliárdot tesz ki.