Megújulók forrásai
Az Új Széchenyi Terv a megújuló energiaforrásokra nagy hangsúlyt fektet, hiszen a 2030-ig tartó energiastratégia szerves részét képezik. A terv első részletében 140 milliárd forint jut a gazdaság zöld fejlesztésére.
Bencsik János klíma és energiaügyi államtitkár az Élő Energia 2009/2011 elnevezésű rendezvény előtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 2030-ig szóló energiastratégia első részének tervezési folyamata februárban lezárult, hiszen a tervezetet a hónap végén jóváhagyta a kormány. A konzultációs folyamatok azonban csak ezután kezdődnek el, hiszen olyan energiastratégiát szeretnének megalkotni, amely energiabiztonságot ad, valamint teljesíti az éghajlatvédelem összes kritériumát.
Az új irány meghatározása az energiaszolgáltatás biztonsága miatt elengedhetetlen, hiszen országunk fogyasztása a tervezési időszak végéig tíz százalékkal növekedni fog, annak ellenére, hogy a felhasználói oldal egyre inkább hatékonnyá válik. Húsz éven belül akkora mértékben lesznek jelen a megújuló energiaforrások, hogy Magyarország energiaellátásának tizenöt-húsz százalékát fedezhetik. Ezt azonban el kell tudni érni, dolgozni kell rajta -hangsúlyozta az államtitkár. Az azonban tisztán látható, hogy országunk villamos energia ellátását nem lesz képes teljes mértékben fedezni, így valamilyen szinten még mindig függők maradunk.
Az államtitkár a paksi atomerőművet említette, mint potenciális létesítmény, amelynek élettartam hosszabbítása, valamint kibővítése már egyre sürgetőbb feladat. A rekonstrukcióval az erőmű akár az ország villamos energia ellátásának felét is képes lenne fedezni. A hazai kitermelésű szénvagyon energetikai felhasználását tíz-tizenöt százalékon szeretnék megtartani a jövőben, ám a jelenleginél lényegesen korszerűbb technológiákat alkalmaznának.
A hőenergiával már egészen más a helyzet, hiszen a megújulók itt akár az ország negyven százalékának megfelelő mennyiséget szolgáltathatnának. Ehhez ki kell aknázni a természet adta lehetőségeket, például a Nap energiáját, a termálforrásokat, a biomasszát és részben a szélenergiát is. Az előállításhoz azonban szoros együttműködés szükséges mind kormányzati, mind termelői szinten, hiszen az egyes ágazatok melléktermékeit (szennyvíziszap, fahulladékok, vágóhídi hulladékokat) nagyon jó hatásfokkal lehetne felhasználni biogáz fejlesztésére, amivel pedig akár hőt, akár villamos áramot is elő lehetne állítani.
A megújulókat akár szigetszerű ellátásra alkalmas tanyákon is ki lehetne használni, azonban ez csak állami támogatással veheti fel a versenyt a fosszilis energiahordozókkal szemben. Az idei évben mintaprogramok jöhetnek létre, hiszen az Új Széchenyi Terv 140 milliárd forintot ad „zöld" fejlesztésekre, melyből 65 milliárd jut a hulladékgazdálkodási feladatokra, a többit pedig elosztják az épületenergetikai és megújuló energiaforrások fejlesztései között. Harmincmilliárd forint áll külön is rendelkezésre a megújulók használatára irányuló projektekre, majd további hatmilliárd forint az alternatív energiaforrások térségfejlesztési programjaira.
