Hová tűntek az ötletek?
A hazai költségvetés megszorításai a természetvédelmi ágazatot is kényesen érintik, sőt, ha a kormány végrehajtja a tervezett intézkedéseket, vagyis pénzt von el az ágazattól, az a természetvédelmi igazgatás teljes összeomlását eredményezheti.
Bár tavaly még arról szóltak a hírek, hogy a kormány a természetvédelmi őrszolgálat megerősítését is szem előtt tartja, mára azonban kiderült, hogy a bővítés helyett csökkentésekre készül. A megvonások mértéke a tervezet szerint negyven százalékos lenne, vagyis az eddigi hárommilliárd forintos keretösszeg 1,7 milliárdra redukálódna. Ezzel teljes csődbe kerülne a már amúgy is szűkös költségvetésű ágazat.
Az elvonások lehetetlen helyzetbe hoznák a természetvédelmet, és már nem lenne senki, aki gátat szabhatna a falopásoknak, az illegális hulladéklerakásoknak és a rongálásoknak. Ráadásul az erdők is egyre gondozatlanabbak lennének, aminek a turisták láthatják kárát, vagyis idegenforgalmi szempontból is hátrányos helyzetbe sodorná az országot.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a WWF Magyarország megdöbbenve értesült a hírről, s most több civil szervezettel karöltve arra kérik a vidékfejlesztési minisztert, hogy ne írja alá a tervezetet, hiszen az lényegében a magyar táj- és környezetvédelem halálos ítélete. Természetesen a vízügyi felügyelőségek támogatását is jelentősen csökkenti, ennek pedig már beláthatatlan következményei is lehetnek.
Az önálló környezetvédelmi tárca beolvasztása a Vidékfejlesztési Minisztériumba, a természetvédelmi helyettes államtitkárság összevonása a környezetvédelmivel és a folyamatos támogatás megvonások már eddig is nehéz helyzeteket eredményeztek. Azonban a mostani megvonással gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítik az ágazatot, vagyis lerombolják a következő nemzedékek értékeit. Azt kell megérteni, hogy a természetvédelmet nem lehet pénzben kifejezni. Ha majd mindenki a televízió képernyője előtt ül, és egész nap azt bámulja, hiszen nem lesz kedve kirándulni (nem lesz hova), akkor biztosan rengeteg pénzt tud megspórolni az ország, mert akkorra már nem lesz létjogosultsága a tájvédelemnek sem.
Talán a legnagyobb kérdőjel az ügyben az, hogy a civil szervezetek már többször is felhívták a kormány figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel járhat a nagymértékű elvonás. Már számos, konkrét javaslattal álltak elő, melyekkel azt ország sokkal jobban járna, hiszen segítségükkel csökkenthető lenne az államháztartási hiány, nőne a munkahelyek száma, javulna a környezet állapota, és az ország versenyképesebbé válna. Így nem lehet indok a háztartási hiány csökkentése arra, hogy pénzeket vonjanak el az ágazattól, s ezzel tovább rontsanak az emberek életkörülményein.