Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője javaslatot tett a biomassza fogalmának és támogatási rendszerének (KÁT-rendszer) teljes felülvizsgálatára. Ha nem változtatnak a jelenlegi stratégián, teljesen lehetetlen helyzetbe hozzák a már működő, vagy éppen építés alatt álló erőműveket. A javaslat szerint úgy kellene módosítani a biomassza fogalmát, hogy ezentúl ne tartozzon bele a papír-, illetve fűrészipari rönk.
Eddig a földfelszín feletti, az első elágazásig tartó növekmény volt az a része a fának, melyet a bútoripari felhasználhatott, vagy esetleg más, nemes célú felhasználása volt engedélyezett. Ennél azonban csak a hibátlan minőségű rönkök jöhettek szóba, vagyis a hibásakat lényegesen alacsonyabb árért az erdészet értékesíthette a biomassza erőműveknek. Ezért is lehetséges az, hogy az erőművek területén nagyobb rönköket is lehet találni. Ez teljességgel tiszta ügylet, hiszen az erdészetek nyereségorientáltak, így ők sem fogják a jó állapotú fákat alacsony összegekért továbbadni fűtési célra, amikor sokkal magasabb összeget is kaphatnak értük az asztalosipari felhasználóktól.
A természetvédők is nyugodtan alhatnak, hiszen ma már az erdészetek próbálják a szálalásos technikát alkalmazni, vagyis arra törekszenek, hogy a tarvágást elkerüljék. A technológia lényege, hogy csak a vágásra érett fákat, azokat is egyedenként vágnák ki, így kevésbé sérülhet az élővilág. Ráadásul a szálalásos technika lényegesen olcsóbb is, hiszen a tarvágásnál facsemetéket kell ültetni, amely nem kevés pénzbe kerül, a szálalásnál viszont nincs ilyen probléma, hiszen a környező fák magvaiból újabb és újabb facsemeték kelhetnek ki, melyek természetes módon pótolják a lecsökkent faállományt. A technológiára való áttérés azonban nem megy egyik napról a másikra, az erdészeteknek idő kell hozzá annak érdekében, hogy ne boruljon fel a működésük.
Ha a biomassza fogalma megváltozna, azonnali ellehetetlenülés venné kezdetét az ágazatban, ugyanis a jelenleg tüzelésre használt famennyiség több mint fele eltűnne a piacról. Kutatások szerint egy átlagos működésű fűtőmű csak a fás szárú növények tüzelésére alkalmas, vagyis az erdészeti hulladékokról át kellene térnie a kisebb energiatartalmú energianövényekre. Ehhez azonban időre van szükség, hiszen a most duggatott fák csak három év múlva lesznek betakaríthatók, ráadásul rettentő mennyiségű földterületre van szükség, a beruházás mértéke pedig több tízmilliárdra is rúghat. Egy ilyen átállás akár tíz évig is eltarthat, bár a fűtőművek még ilyen esetben is hajlandóak lennének áttérni, csak hagyjanak nekik elég időt erre.
A földgáztüzelésre sokkal gyorsabban is át lehetne állni, azonban ez is plusz kiadásokat jelentene, ráadásul a hőenergia ára akár harminc százalékkal is megemelkedne, amit a fogyasztók sínylenének meg. A földgázra való gyors átállást azonban kevés hőerőmű engedheti meg magának, így túlnyomó részük könnyedén tönkremehet.