Ne a számokban éljünk
Hazánk energiafogyasztásának egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A rossz szigetelés miatt rengeteg hulladék hővel kell számolni, ami a nyílászárókon, illetve a falakon át távozik. A pazarlásért a fűtési rendszer is felelőssé tehető.
Magyarország lakóépületei az összenergia harmadát emésztik fel, és ez a szám sajnos csak lassan csökken. Többen úgy vélik, hogy szigeteléssel, nyílászáró cserékkel, illetve a fűtési rendszer korszerűsítésével már lényegesen nagyobb energiamennyiséget lehetne megspórolni. Ezt már többen is megtették, azonban még mindig csak a lakástulajdonosok negyede szigetelte le az épületet, cserélte ki ablakait, azonban csak tizenöt százalékuk újította fel a fűtési rendszert.
Sokan úgy vélik, hogy a hőszigetelésre fordított pénz jobban megtérül, mintha azt egy bankba fektettük volna be, ráadásul a hozam egyre csak növekszik, hiszen az energiaárak folyamatosan felfelé kúsznak.
Egy meglévő lakás energiafogyasztását akár a felére is lehet csökkenteni a megfelelő hőszigeteléssel. Ez főként a családi házaknál igaz, ahol nagyobb alapterületen kevesebb ember él, mint a társasházakban. Hazánk lakásállományának hetven százaléka családi ház, így a nagyobb megtakarítás ezeknél az épületeknél lenne elérhető. A teljes megtakarítás akár 150 petajoule is lehetne, amiből 125-öt a családi házak tennének ki.
Azonban a felújítási kedv csak nagyon lassan bontakozik ki, hiszen nem olcsó mulatság. Ha a tulajdonos támogatást kap, akkor már némileg könnyebb a dolga. Ám a támogatáshoz is kell önrész, amelyet nagyon nehéz előteremteni. Főleg a mostani, „nehéz" időkben nincs erre anyagi fedezet, hiszen aki csak teheti, inkább spórol, félre tesz ínségesebb időkre. És sajnos a legtöbben még ezt sem engedhetik meg maguknak, örülnek, hogy hó végéig kitart a fizetésük. Sajnos sok kutatás nem a valóban átlagos háztartásokat veszi alapul, hanem a szerintük átlagosnak vélt keresetekhez viszonyít. Így azonban csak újabb számadatok születnek, melyek nem igazán felelnek meg a mai, magyar valóságnak...
