Kettős kutatás
Megalakult a szlovák-magyar közös kutatóközpont, amely kifejezetten a vízenergia kihasználására szakosodott, uniós pénzekből jött létre és az áram előállítására alkalmas folyókat kutatja projektjeiben.
Az egyik legkihasználhatóbb energiaforrásunk lehet a víz, hiszen szerencsénkre hazánkba óriási mennyiségben érkezik. Évente több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik, köszönhetően a lehullott csapadéknak, valamint a föld alól kiemelt ivóvíznek. Rengeteg, szerteágazó folyó- és patakrendszer szeli át Magyarországot, melyet igen sokrétűen vagyunk képesek hasznosítani. Öntözünk vele, ivóvízként hasznosítjuk, szállítunk és közlekedünk rajta, ám az elektromos áramtermelésre nem igazán használjuk, hiszen ez a téma hazánkban tabunak számít.
Lényegében az ember úgy gondolja, hogy már mindent tud a vízről, pedig egyre többen vélik azt a tudósok és kutatók körében, hogy mélyreható kutatásokat kellene végezni ebben az irányban is, hiszen az energiatermelés meghatározó tényezője lehet. Hiába a víz Földünk hetven százalékát foglalja el, ivóvízként mindösszesen csak egy százaléka használható, így globális válságot idézhet elő. Ahol pedig több van a kelleténél, az Magyarország, hiszen az árvizek évi huszonötmilliárdot emésztenek fel, ugyanennyit az aszályok, a belvíz pedig ötmilliárdot.
Éppen az adatoknak köszönhető, hogy megalakult a kutatási-fejlesztési központ, amely a határon belüli és túli vízpotenciál energiatermelésre alkalmas mivoltát kutatja. A projektet több mint egymillió eurós támogatással indították el, és a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési alapítvány, valamint a szlovák Eco-Tuck nevű szervezet a megalkotója. Egyelőre a vizek energetikai potenciálját vizsgálják, hiszen ma Magyarországon mindösszesen tizenegy vízerőmű létezik, melyek az ország villamos energia szükségletének egy százalékát fedezik. Északi szomszédunknál már harmincnégy ilyen létesítmény van, amelyek összteljesítménye több mint 1,6 megawatt.
Mivel ma Magyarországon legfőképp a politika szab gátat a nagyobb vízierőművek terjedésének, ezért a projektben résztvevők úgy döntöttek, hogy törpe vízerőműveket és motorokat szeretnének elhelyezni a határ menti folyókon, például a Ronyván és a Bodrogon. A piac és profit szerint a kutatások két irányba folynak, az egyik és legfontosabb, hogy olyan erőműveket keressenek, melyek jó hatásfokkal dolgoznak, és nem rombolják a környezetet, a másik pedig az, hogy feltárják a szóban forgó folyók azon szakaszait, ahol ezek a mini erőművek elhelyezhetők.
