A kutatók azt állítják, hogy az éghajlatváltozás elleni harc egyik legfontosabb lépése az, amikor az Európai Unió húsz százalékról harmincra változtatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését 2020-ig. Ezzel ugyanis hatmillió új munkahelyet lehetne teremteni, és az unió gazdasága is felélénkülhetne.
Eddig az emberek tudatában úgy élt a klímaváltozás elleni harc, mint kétes kimenetelű és igencsak költséges erőfeszítés. A tanulmány azonban rámutat, hogy az unió gazdasága akár hattized százalékkal is növekedhet évente, míg a GDP-hez mért beruházások aránya négy százalékkal is emelkedhet. A harc folytán az Európai Unió növekedési pályára állhat, ám ehhez először szemléletváltozást kell előidézni a közemberek és a befektetők között is. Természetesen ennek jelképe lehetne az a cél is, ha az 1990-es célokhoz képest húsz százalékról harmincra emelnék az üvegházhatású gázok csökkentésének mértékét.
A tanulmány egyik szerzője szerint az állam szerepvállalása elengedhetetlen ebben az esetben, hiszen jó politikával és szabályozási rendszerekkel valódi befektetési hullámot lehet indítani, ha elég erős az állami lendület. Az 1929-es világválságot hozta fel példaként, melyből az USA a befektetések fellendítésével lábalt ki. Most ugyanez a helyzet, csak a zöldtechnológiákkal lehetne sikereket elérni. A nagy lehetőségek az energetikában és a hozzá kapcsolódó épített környezetben bújnak meg. Éppen ezért a házak fűtési rendszerének korszerűsítése mellett a szigeteléssel is foglalkozni kell, hiszen így nagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottság, az pedig növeli az innovációs kedvet.
A klímaváltozás elleni harc tehát nemhogy lassítaná, visszafogná a gazdaságot, hanem éppen gyorsítja azt. Az új pályára álló fejlesztések pedig 2020-ig akár 850 milliárd dollárral növelhetik az unió összesített GDP-jét.