Már Szaúd-Arábiában is elégedetlenkednek az emberek, hiszen nem pénzt akarnak, hanem változást. Mégpedig úgy, hogy az olajat egy kicsit félre téve készüljenek fel arra az időre, amikor már nem lesz belőle. Ez nem is csoda, hiszen az ország GDP-jének felét a kőolaj adja, az exportbevételeknek pedig kilencven százaléka származik a folyékony aranyból.
A kifejezés nagyon találó, hiszen a sivatagi olajat a legolcsóbb kitermelni (160 liter olaj mindössze öt dollár költségbe kerül), ráadásul a hordónkénti eladási ára száz dollárt kóstál, így a haszon akár hússzoros is lehet. Emiatt lehet nagy bajban az arab ország, és éppen emiatt szeretne egy új dologba fektetni, ez pedig a napenergia. Sivatagi környezetről lévén szó, van elég napsütés ahhoz, hogy akár még exportáljanak is belőle. Mivel az ország energiaigénye folyamatosan növekszik, így elég kézenfekvő olyan dologba fektetni a pénzt, amely később busásan megtérülhet. A számadatok szerint Szaúd-Arábia napi olajfogyasztása már most hárommillió hordó, a kutatók szerint pedig ez húsz éven belül akár meg is háromszorozódhat. A napi kitermelésük 12,5 millió hordó, ami a világ olajkitermelésének ötödét teszi ki.
Az ország energiaellátását javarészt olajtüzelésű erőművek szolgáltatják. A felhasználás egyre nő, ám ez az exportbevételek rovására megy, így a kormány már keresi az alternatív megoldásokat. A leginkább megfelelő erre a célra talán a napelem. A kormány már ki is hirdette a stratégiát; napi nyolcmillió hordó olajnak megfelelő energiamennyiséget kell előállítani napenergiából. Ha ezt a tervet sikerre viszik, a világ vezető napelem-hatalmává válhatnak. A szakemberek szerint ez már tíz éven belül megvalósulhat, ám exportra valószínűleg nem szánhatnak majd a megtermelt energiából, hiszen az energiafogyasztásuk fokozatosan növekszik.
A másik legnagyobb problémát pedig a homok jelenti, hiszen egy homokvihar könnyedén befedi az elemek felületét, ezért az eltávolításhoz vízre van szükség. Abból pedig igencsak szűkén vannak arrafelé. Ennek ellenére már belekezdtek egy majdnem négyszázmillió dolláros projektbe, amellyel gyártelepet hoznak létre az országban, ami poliszilikon egységeket fog gyártani. Az arab öböl partján épülő üzem három éven belül felépül, és évi 3400 tonna poliszilikont fog gyártani, ám az indulást követő három éven belül ennek háromszorosát is megtermelhetik.