Zöldségek biogázzal
A boltok polcain egyre ritkábban találkozni magyar zöldségekkel, manapság inkább a dél-európai vagy az észak-afrikai áru a keresettebb. Ennek oka az árkülönbözetben van, hiszen a magyar termelőnek fűtenie kell a fóliasátrakat és üvegházakat. De mi volna, ha ehhez megújuló energiaforrásokat használnának?
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke elmondta, hogy a magyar zöldségtermelők csak úgy maradhatnak versenyképesek a külföldi termelőkkel szemben, ha a magyar zöldséget itthon és megújuló energiaforrások segítségével termelik. A földrajzi fekvésből adódó hátrányt ugyanis nagyon nehéz ledolgozni.
Sok fóliakertészet már lecserélte a fűtőanyagot, így szén helyett fát használnak, hiszen lényegesen olcsóbb. Azonban olyan alternatív megoldások is szóba jöhetnek, melyeket csak nagyon kevesen használnak. A nap energiája csak nappal lehet megoldás, a geotermia pedig csak adott földrajzi helyen jelenthet kiutat. Maradnak tehát az egyszerűbb rendszerek, mint például a fa és apríték tüzelés, illetve a terményből megmaradó szerves hulladék komposztálásából keletkező biogáz.
Igaz, az első lépést mindig nehéz megtenni. Technikailag ugyanis nem olcsó egy ilyen berendezés kivitelezése és beszerelése, ám hosszú távon megtérül, utána pedig szinte ingyen lehet majd fűteni a sátrakat. A termelés azonban ettől sokkal több szakaszból áll. Hiszen, ha megoldottuk a fűtési rendszer problémáját, akkor még mindig el kell adni a magyar zöldséget. A nagyobb üzletláncok pedig mindig a legolcsóbbat keresik, ezért egyelőre csak kevesen tudják kihasználni a lehetőségeket.
A szakpolitikus ugyan nem tért ki rá, hogy milyen segítséget tudnak nyújtani a termelőknek. Az államnak ebben az esetben is át kellene venni az irányító szerepet, és jogi szabályozással, valamint állami támogatásokkal segítenie kellene a termelőket. Ugyanis a magyar zöldségnek nincs párja a világon, csak a magyar földek képesek remek ízeket kölcsönözni az ételeknek.
