Hazánkban tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energiaforrások aránya, ám ez még mindig kevés az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva. A duplázás nem is volt olyan nehéz, hiszen a 3,1 százalékot még viszonylag egyszerű kétszeresére növelni. Két évvel ezelőtt már 7,3 százalékos aránnyal büszkélkedhettünk, ami a közép-európai régióban nem is megvetendő adat.
Az Európai Unió által ismertetett felmérésből kiderül, hogy 1999-ben még csak 3,3 százalékon állt az arányunk, ekkor az európai átlag 5,4 százalék körül mozgott. Jóformán mindenki duplázott tíz éven belül, így a huszonhét tagállam átlaga kilenc százalék környékére ugrott. Jó hír, hogy a Visegrádi négyek közül a miénk a vezető pozíció, Csehország csak 5,7, Lengyelország 6,6, Szlovákia pedig 7,2 százalékos részarányt tudhat magáénak.
A huszonhét tagállam közül a legkiemelkedőbb Lettország, itt ugyanis a teljes villamos energia ellátás 36,2 százalékát adják a megújuló energiaforrások. A svédek a második helyen vannak 34,4 százalékkal, Ausztria pedig még dobogós lett a maga 27,3 százalékával.
A kimutatás a „Fenntartható energia hete" alkalmából készült el. A számok azt mutatják, hogy még mindig a kőolaj vezet az áramtermeléshez használt alapanyagok közül. Aránya ugyan harminckilencről harminchét százalékra csökkent, ám még mindig a dobogó legfelső fokán áll. Utána következik a földgáz, melynek aránya huszonkettőről huszonhét százalékra nőtt az említett tíz éves időszak alatt. A nukleáris energia felhasználási szintje jelenleg is stagnál, stabilan áll a tizennégy százalékon. A szilárd tüzelőanyagok aránya két százalékkal csökkent, jelenleg tizenhat százalékon áll.
A szilárd anyagok elégetéséből származó energia nagyobb részének előállításáért még mindig a széntüzelésű erőművek a felelősek, ám egyre nagyobb teret hódítanak a biomasszával működő üzemek is.