A dízel még mindig hatékonyabb
Éppen hetvenöt éve, hogy az első, dízelmotorral hajtott személygépkocsi legördült a gyártósorról. Már azelőtt is használták a dízelmotorokat, ám kizárólag tehergépkocsikban. A dízelüzemű járművek máig megőrizték fogyasztási előnyüket.
1936 tavaszán a berlini autószalonon mutatkozott be először a Mercedes-Benz cég 260D jelzésű és a Hanomag Rekord elnevezésű, dízelüzemű gépjárműve. A két cég közt annyi volt a különbség, hogy a Mercedes típusa már érett volt a sorozatgyártásra, éppen ezért a kiállítás után meg is kezdődött a termelés. A Rekord viszont csak az év végén kerülhetett piacra, ezért a vezető szerep a stuttgarti cégé lett. Az igaz, hogy 1933-ban a francia Citroen már elkészített egy dízel személyautót, ám az jogi problémákba ütközve sosem került piacra.
Visszatérve a Mercedes-Benz 260D-hez, az autó képes volt 2,6 literes hengerűrtartalmú motorjából negyvenöt lóerőt kipréselni, mégpedig háromezres fordulatszámon. A jármű saját tömege 1650 kilogramm volt, ám mégis képes volt százzal száguldani. Természetesen a fogyasztása mai szemmel nem volt igazán kedvező, hiszen hetven kilométeres óránkénti sebességnél kilenc litert szürcsölt be a motor.
Mivel három év múlva kitört a világháború, a haditechnikai fejlesztések vették át a vezető szerepet. Még háború után is néhány évig abba maradtak a fejlesztések, kivétel ez alól a Peugeot és a Fiat, ahol elkezdtek dízelmotorokat gyártani. Ezek már előkamrával és közvetlen befecskendezéssel rendelkeztek.
Megkezdődött tehát a verseny, amelyhez a mai híresebb dízelmotor gyártók csak viszonylag későn csatlakoztak. A Volkswagen csak 1976-ban dobta piacra első dízelmotoros járművét, mégpedig a Golfot. Az Audi már egy évvel korábban elkezdte fejleszteni dízel aggregátját, ám ez a fejlesztés tizennégy évig tartott, vagyis csak 1989-ben kerülhetett a szalonokba az első dízel Audi 100.
A Fiat nem tétlenkedett, és a kilencvenes évek közepén kifejlesztette az első, közös nyomócsővel szerelt dízel járművét. A siker nem maradt el, a többi autógyár is megkezdte a felzárkózást.
A közös nyomócsöves rendszer a dízelmotorok megmentője lett, ugyanis nélküle nem lehetett volna teljesíteni az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokat. A káros anyag kibocsátás ugyanis tökéletesen beszabályozható a rendszer segítségével, részecskeszűrőt beépítve pedig teljes lett a siker.
A dízel végül is népszerűségét nagy nyomatékának és kis fogyasztásának köszönheti. Azt mondhatjuk, hogy egy öngyulladással működő motor akár harmadával is kevesebbet fogyaszt, mint Otto motoros társai. A fejlesztések ma is folynak, a verseny még mindig nem zárult le.