Három lépcsős szigorítás
Az Európai Unió előírásának megfelelően 2020 után már csak közel nulla energiaigényű házak épülhetnek. Magyarországnak is eleget kell tennie a feltételeknek, ezért szakértők azt javasolják, hogy három lépcsőben vegyük át a szabályozást.
A szakértői bizottság azt javasolja, hogy három lépcsőben, azaz 2012-ben, 2015-ben és 2019-ben szigorítsanak az építési szabályokon, melyek az épületek hőszigetelésére vonatkoznak. A Magyar EPS Hőszigetelő-anyag Gyártók Egyesületének közleményében az áll, hogy a tavaly májusban alkotott uniós előírás nem más, mint tanácsi, illetve parlamenti irányelv.
A közleményben arra is kitérnek, hogy mivel hazánk hőszigetelési előírásai lényegesen enyhébbek, mint a régebbi tagállamokban alkalmazottak, így várhatóan a hazai előírások szigorítása nagyobb mértékkel bír majd. A szabályok szigorítása természetesen számokban is kimutatható. Hogy csak egy példát említsünk meg, a falak hő kibocsátási tényezőjét a jelenlegi 0,45-ről kevesebb, mint a felére kell csökkenteni, egészen pontosan 0,2 alá. Ez azt vonzza magával, hogy a téglafalakat is szigetelni kell majd, ugyanis a jelenleg gyártott 38-as, üreges blokktéglák hőátadási tényezője 0,4 körül mozog.
Az egyesület egyébként azokat a cégeket tömöríti, melyek az expandált polisztirol habot, vagyis az EPS-t gyártják. Hétköznapi nyelven az EPS nem más, mint a hungarocell. A gyártástechnológia egyébként rengeteg kőolajat emészt fel, ugyanis egyetlen köbméternyi szigetelőanyag gyártásához harminchat liter olajra van szükség. Egy átlagos ház hőszigeteléséhez pedig legalább húsz köbméternyi hungarocellre volna szükség.
A hőszigetelés mindezek mellett nagyon fontos, hiszen nem csak a fűtésszámlánkat csökkentjük, de a szén-dioxid kibocsátásunkat is minimalizáljuk. Ráadásul a szigetelés egyszeri beruházást igényel, és ha átszámoljuk a kőolaj mennyiségét, melyet szigetelésre, valamint fűtésre használunk, kiderül, hogy 700 liter kőolajból szigetelhetjük ki a házunkat, ám a fűtésre éves szinten ennek legalább a dupláját költjük.