A húszéves energia stratégia kiemelt szerephez jut az ország fejlesztése szempontjából. Legfontosabb elemei közt találhatjuk a távfűtőművek támogatásának megszüntetését. Ez azt fogja jelenteni, hogy nem a kapcsoltan előállított elektromos áramot fogják támogatni, hanem magát a hőt. Bencsik János, az NFM államtitkára szerint a felszabaduló összegeket a minisztérium a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítja majd.
Az államtitkár szerint a legnagyobb megtakarítást természetesen az épületeknél lehet elérni, hiszen hazánk épületállományának hetven százaléka felújítást igényel. Szám szerint hárommillió építményben átlagosan az egy négyzetméterre jutó energiafelhasználás eléri a 250 kWh-t, ami Európában kimagaslóan magas érték. Még északi szomszédjainknál is szinte felét fogyasztják az épületek. Ha pedig a lakosság harminc százalékkal tudja mérsékelni energiafogyasztását, az az államnak húsz éven belül huszonkét százalékos megtakarítást jelenthet.
Mivel a nap- és szélenergia nagyobb arányú alkalmazása csak abban az esetben jöhet szóba, ha megépül az energia tárolására szolgáló szivattyús tároló erőmű, ezért az állam a kapcsoltan áramot és hőt előállító biogáz erőműveket támogatja szívesebben. Ezek közül is inkább csak azokat, melyeknek hatóköre nem nyúlik túl lényegesen az adott településtől. Ez azért van így, mert egy nagyobb gázerőmű már nem működhet kizárólag biomasszával, ráadásul az alapanyagot hatalmas körből kellene begyűjteni, és így átfedések lehetnének.
A nemzetközi elvárások szerint a kisebb városoknak és térségeknek önálló energiaellátással kell rendelkeznie, vagyis decentralizált, okos hálózatokat kell létrehozni, melyek energiával látják el a fogyasztókat. Erre az egyik legjobb példa a Bükk-Mak nevű csoport beruházása lehet, hiszen ők negyvennégy magyar települést kívánnak ellátni energiával, mégpedig úgy, hogy vegyítik a megújuló energiaforrásokat. A projektben szerepel napelem, mikro vízerőmű, fa apríték tüzelés, stb. Az állami támogatáson kívül uniós pénzekre is pályáztak, így ha elkészül a projekt, az ötszáz embernek jelenthet majd megélhetést.
A stratégia másik fontos eleme a közösségi közlekedés fejlesztése. Azt szeretnék elérni, hogy a jelenleg gépjárművel közlekedők ezután a tömegközlekedést válasszák. A hajtásmódok között célként szerepel a biogáz, valamint az elektromos hajtású közlekedési eszköz is. Emellett a városok zöld területeinek öntözését esővízből szeretnék megoldani, így a lehullott csapadék mennyisége nem terhelné a tisztítóműveket.