A megbeszélésen jelen volt Bencsik János klíma-, és energiaügyért felelős államtitkár is, aki elmondta, hogy jelenleg a termálvíz a megújulók 7,3 százalékos részarányából mindössze 0,4 százalékot tesz ki, a tíz éven belüli tizennégy százalékos kötelező arányban pedig mindösszesen két százalékos részt jelenthet.
A szakmai találkozó legfontosabb témája a termálvíz visszasajtolása volt, ugyanis azt törvényi jogszabály kötelezően előírja. A szabályozást még az előző kormányciklus idején hozták, és most úgy tűnik, csődbe juttathatja a termálvíz hasznosítókat. Mivel a termál kutak működési engedélyei jövőre lejárnak, és az új engedélyekben az fog szerepelni, hogy minden kút visszasajtolását meg kell oldani 2020-ig, ezért az egyesület állásfoglalást küld a kormánynak, mely szerint erre a célra nincs megfelelő technológia, amivel megérné kivitelezni.
A visszasajtolás jelenleg nagyon drága és az sem mindegy, milyen talajba végzik. Bencsik János szerint a dél-dunántúli mészköves alapzatba nem jelent problémát a visszasajtolás, ám az alföldi homokkőbe annál inkább. Az MGtE elnöke, Szita Gábor elmondta, hogy a leghosszabb visszasajtolási idő mindössze három év volt, ezután annyira nehézkessé vált, hogy már nem érte meg.
Az államtitkár elfogadhatónak tartotta, hogy egyedi elbírálás alapján ugyan, de megoldható legyen, hogy a felszínen megépített víztározókban gyűjtsék össze a lehűlt vizet. Ehhez azonban a Vidékfejlesztési Minisztériummal kell kompromisszumra jutni, amelynek viszont egyetlen képviselője sem volt jelen a konferencián. Azt is elmondta, hogy a hőszivattyú erős konkurenciája lehet a termálvíznek a jövőben.
Magyarországon egyébként jelenleg 950 darab termálkút létezik, melyek közül kétszáz mezőgazdasági felhasználású. Az éves kitermelt vízmennyiség pedig nyolcvannégymillió köbméter.